Bár a teregetnivaló sokunk számára az intim szféra szoros részét képezi, épp ezért általában lakáson belül oldjuk meg a kilógatást, de nehéz olykor lemondani a szabadban száradó ruhák és ágyneműk napsütötte, roppanós frissességéről. Nem is kell persze, ha van rá megoldás. Mégis, úgy véljük, van mit átgondolni a témában.
Az vagy, amit a gangon szárítasz
Nincs semmi gond azzal, ha az erkélyen teregetünk, de ebben az esetben is elvárható, hogy ne zavarjuk ezzel a többi lakót. Na nem a szárító kinyitásának csikorgásával, hanem egyéb dolgokkal. Ezeket jól lefedik a különböző típusú teregetők. Nézzük meg őket közelebbről!
Lógatósék
Létezik, egy amúgy praktikus és persze a tűzvédelmi előírásokkal kompatiblis szárító, amely a korláton kívül feszül, a frissen mosott textil pedig innen lóg alá. Na most mindez addig rendben is van, amíg Teri néni nem szárogatja kint a nagymosást, beleértve a 4’ 50’-es belmagassághoz igazított függönyökkel és Béla bácsi kedvenc ágyneműivel, amelyek akár 2 emelet mélyen is elveszik a kilátást és napfényt az alsó szomszédoktól. (Nem találtam fotót róla, de biztos magad elég tudod képzelni és sajnos jó eséllyel láttál is már ilyet.)
Te hogyan szárítod a hatalmas lepedőket, ágyneműket?
Írd meg és ha elég bátor medve vagy, mutasd meg fotón, nagyon kíváncsiak vagyunk és szívesen készítenénk egy összeállítást, hátha mások is átszoknak egy sokkal szomszédbarátibb módszerre! :) Kommentben itt vagy facebookon várjuk válaszodat!
Lepattanték/Mindenmindegyék
Nos, ez az a kategória, ahol a legnyomasztóbb darabok is szembejöhetnek: a mindig páratlan, feslett zoknik, a száz mosáson átesett, kinyúlt gumijú fecskék, a kutyaszájábanisbiztosmegfordult pólók és ami még a csövön kifér. Jó eséllyel ráadásul itt előfordulhatnak higiéninai gondok is (istenem, azok a szélben lobogó, foltos lepedők…). Amin jó esetben csak mosolyog az ember. A rosszabb esetet most inkább hagyjuk.
Még ha a “ruha teszi az embert” mondással nem is értünk egyet (hülyeség is!), higgyük el, bizony sokat mond el rólunk, mit és milyen állapotban viselünk. És bár lehet, az alsóbb rétegek nem kerülnek nap, mint nap górcső alá, azért a szomszédnak nem kell tudnia, milyen igénytelen, szakadt alsógatyában próbáljuk befűzni a sarki fűszeresnél az eladó kislányt, vagy épp milyen lukas, napszítta melltartóval érjük el az optikai csalást az értekezleten. És nem, önmagában a meleg víz nem mos ki minden foltot (pl. a konyharuhából)!
Provokatívék
Nyilván, aki a száradó ruhákkal és pajkos kiegészítők szenvtelen kipakolásával eleve figyelmet akar kicsiholni, nehezen győzhető meg arról, hogy ez némely esetben nem éppen együttélés-barát. De hát nincsenek eleve elveszett lelkek. (Csak az a mindenkori egy, aki csak azért is megakadályozza a tetőtér-beépítést, amiből szép új homlokzata lehetne a háznak.)
Nem tudjuk, jött-e nálad szembe valaha a folyosón szegecses bőr kezeslábas, szőrmés vágyfokozó eszköz, mindenesetre mi már láttunk hasonlót. A kezdeti röhögésen túl okozott némi fejtörést, hogy is lehetne elmagyarázni hamvas lelkű Panninkánknak, miképpen játszik ezekkel papás-mamást a szomszéd néni és bácsi. Persze addig örüljünk, amíg csak a szárítón látja a sok szép holmit a gyerek és nem használatban.
Illatosék
Az öblítő jó dolog. Már ha nem vagyunk pl. ekcémára hajlamosak, illetve ha egyáltalán érzünk illatokat (feltűnt, hány ember szenved manapság a szaglástalanság kórjában?). Napjaink technológiái ráadásul olyan mosóbogyókat is kitermeltek, amelyek a legelemibb körülmények között élő facér férfiak számára is biztosítják a foltmentes, makulátlan és illatos érzést. Már a mosást illetően. (Mindenre ezek a golyók sem jók…) Csakhogy. Az egyre keményebb piaci harcnak köszönhetően egyre intenzívebb illatanyagokkal operálnak a gyártók. Ezek néhány esetben akár háztömbökkel arrébb is észlelhető eredményt produkálnak. És bár a friss öblítőillat sokszor kellemes lelkiállapotba hozza az embert, azért van az az intenzitás, ami mellett már egy ebédet pl. nem lehet jó ízzel elfogyasztani. Arról nem beszélve, ahogy keveredik a sok illat és abból bizony már szag lesz! :P
Úgyhogy - ha már kemikáliákra költünk a tökéletes ecet-illóolaj kombináció helyett - próbáljunk ezen a téren is kicsit mások fejével gondolkodni és odafigyelni a lakóközösség igényeire. Ha te az illatbombákra esküszöl és emiatt elképzelni nem tudod, hogy valaki ne imádja, akkor csak kérdezd meg a szomszédot, hogy - őszintén! - nem zavarja-e. Lehet, hogy meg fogsz lepődni!
Rendezették
Valójában velük nincs semmi gond. A színek, kategóriák szerint rendezgetők maximum pedantériájukkal boríthatják ki a bohémebb lelkivilágú lakókat. És vica versa. Itt a legkisebb az esélye egy-egy szakadt alsónadrág, vagy pikáns fehérnemű megjelenésének. Már csak azért sem, mert a feltehetően festékboltban beszerzett színpaletta segítségével gondosan elrendezett holmiktól kiég az ember retinája.
Szóval ők az ártalmatlan őrültek a házban. Bár mindenki ilyen lenne!
Szóval, van ezen a téren is min gondolkodni. Legjobb, ha megpróbáljuk elképzelni az előttünk elhaladók, körülöttünk élők szemszögéből is, mit is látnak hétről hétre közszemlére téve a folyosón.
Akinek persze nincs takargatnivalója, hátradőlhet. És esetleg már csak a szenvedő fél szemszögéből figyelheti a többieket.
Nos, jó mosást, jó kukkolást! Ha van hasonló sztorid, példád, küldd el nekünk, örülni fogunk! ;)