A héten az egyik bejárásomnál futottam bele az egyáltalán nem ritka, tipikusan lakótelepi problémába:

Van A néni, aki imádja a madarakat és ahelyett, hogy a lakásában tartana egyet ketrecben, inkább az erkélyről eteti a galambokat.

Ennek pedig egyenes következménye, hogy

• a galambok odaszoknak és Pesten rengetegen vannak,
• ami bemegy, az ki is jön alapon, minden csupa szar.

(Előre bocsátom, hogy a cikkben x-szer szerepelni fog (még ezen kívül) a szar szó, egyszerűen kikerülhetetlen és felesleges álnév mögé bújtatni. Bocs.)

Már az autóból kiszállva is azonnal kiszúrható. Felnéz az ember a panelra és a 8. emeleten van egy lakás, aminek az erkélyén ott ül 20 galamb és a repkedő madarak is oda landolnak. Ha pedig ez nem lenne még elég ijesztő,

5-6 emeletnyi magasságban csorog a madárkaki a falon, a korlátokon és az erélyeken.

És ezt komolyan, lentről is látni. Biztos vagyok benne, hogy nem egy éves már a probléma.

Persze, bent is azonnal ez a téma fogadott. Nem meglepő, hogy a szomszédok teljesen ki vannak már borulva.

Ilyenkor először mindig a helyes kommunikációval kell kezdeni, de persze azon már túl vannak. Kérték a nénit szépen és nem szépen is, aminek köszönhetően már a viszony is elmérgesedett annyira, hogy a néni

• többüket is beperelte olyanokkal, hogy "hangoskodik" vagy "későn jár haza", illetve
• az egyik szomszéd ajtaját is lekente szarral.

Vagy valaki, lehet a galamb. Ha nem a saját fülemmel hallom egy lakótól, el sem hiszem!

Használhatatlan erkélyek

Az alatta lévő 5-6 lakás viszont már nem tudja használni az erkélyét. A magasabban lévőknek a szar az erkélyre is becsurog, de a lentiek sem tudnak már teregetni sem. A szagról és a tollakról nem is beszélve.

Nem tudnak kimenni és nem tudják használni az erkélyeiket. Ráadásul a lakásai árát is lenyomja a galambszar. És persze kuruttyolnak is, ami reggelente borzasztóan idegesítő, egy szó mint száz, igazán elkeserítő a történet.

Törvénytelen, amit a galambetető néni tesz?

Nehéz ügy, mert ezek önkormányzati szinten vannak szabályozva és ott csak az szabálysértés, aki közterületen etet. Az erkély meg magánterület, így ez egy remek jogi útvesztő.

Nesze neked polgár!

SZMSZ-ben megtiltható a galambetetés?

Na, ez megint nehéz ügy, ugyanis SZMSZ-ben nem tiltható meg az állattartás, sem az, hogy etesse valaki. A galamb etetése meg magánterületen kábé ez.

Ha tiltható lenne, akkor elharapózna a macskák vagy kutyák elleni konfliktusok is. Lényeg, hogy innen sem fogható meg az ügy.

Levadászhatóak a galambok?

Fegyverrel, vagy hálóval nem. Ezt nem teheted! Kicsit érthető is, senki sem akarja, hogy a játszótér mellett Pista bácsi egy vadászpuskával lövöldözzön. Az nagyon veszélyes lenne.

Van még a héja. Mármint nem a narancsé, hanem a madár. A ház most héjareptetésre kapott árajánlatot. Jön a csávó, hozza a madarát. Megrepteti, galambok aranyat, útlevelet hátrahagyva, fejvesztve elmenekülnek. Összecsomagol, megkapja a heti 20 000 forintját és hazamegy. Mert hogy erre hetente van szükség.

Amúgy ez egy tök jó meló. Olyan, mintha a kutyám sétáltatásáért fizetnének.

A heti 20 000 viszont már évente több, mint 1 000 000 forint, ami nyilván lealkudható, ha rendszeres a megbízás, de mindenképp jelentős összeg már.

A másik gond, hogy azért kell hetente, mert a galamboknak előbb-utóbb korog a gyomruk és visszajönnek. Szélmalomharc. Abból is a költségesebb.

Akkor, hogy lehet a galambos nénit jobb belátásra bírni?

Pénzzel. Valahogy költségessé kellene tenni neki ezt a hobbit. Hiszen, ha a galambok etetése nemcsak egy zacskó napraforgómag-pénz, hanem mondjuk tízezrek, akkor mindjárt máshogy áll hozzá a(z) néni galambos néni.

SZMSZ-ben nem tiltható az állattartás, mert mindenkinek joga van, de rögzíthető, hogy az állattartás következtében okozott kár, költség, a lakóra terhelhető legyen.

Azaz, nem sértjük a jogát, tarthatja, etetheti vagy babusgatja, de a ház faláról a szar eltüntetése az ő költsége. Ez olyan, mint amikor a kutya a folyosóra csinál.

Bíróságon is megállja a helyét?

Talán, úgy gondolom, hogy ha egy igazságügyi szakértő kijön és körbejárja a házat, akkor látni fogja, hogy ez csak egyetlen erkélynél (és tényleg) van. Azaz nem környezetspecifikus, itt tényleg a lakó tevékenységének a következménye.

Egy ilyen SZMSZ-el pedig minden hónapban, alpinistákkal lesikálni a ház falát már nem lesz olyan olcsó. Az SZMSZ alapján pedig fizetési meghagyás indítható a lakó ellen.

Mi lesz az erkélyekkel?

No, ez még mindig gond, mert a közös képviselő, közös pénzből csak közös tulajdont sikálhat. Az, hogy alatta az erkélyek belülről is problémásak, az már magántulajdon, ezért a közös képviselő ebben tehetetlen.

Annyi jutott eszembe, hogy ilyenkor a lakónak is ki kéne hívnia fertőtlenítőket és annak a költségét az SZMSZ-ben leírtak megsértése miatt megpróbálni ráterhelni a nénire. Hiszen azért keletkezett költsége, mert a szomszéd nem tartotta be az SZMSZ-t.

Több szomszéd összeállva -ha bíróságig megy az ügy-, pertársaságban már nagyobb nyomást tudnak elérni. Bár simán lehet, hogy a ház falának a sikálása már eredményt hoz. Az sem filléres dolog.

De simán lehet, hogy csak kéne venni egy ketreces pintyet a néninek, hátha akkor a sajátját szeretgetné.

Persze, ha lenne egyértelmű, tökéletes megoldás a galambtémára, akkor nem lenne állandóan galambprobléma. Házmestermedve most ezt sakkozta ki. Valakinek jobb ötlete? Nem, a néni fizikai bántalmazása nem opció! :P