Tetőteraszom alatt beázik a szomszéd. Kinek a költsége a javítás?

Újabb olvasói levelet kaptunk, ami egy több szereplős problémát tartalmaz és medve legyen a talpán, aki azonnal tudja a megoldást! Ubul (nyugi, én találtam ki ezt a nevet) egy ázásos problémával kereste meg házmestermedvét ami nagyon jól esett és igyekszünk is segíteni.

tetoterasz-beazas.png

A levél így szólt:

Kedves Házmestermedve!

A tanácsodat szeretném kérni. Van egy tetőteraszom, amely alatt a szomszédnak egy szobája van. Nemrég jelezte a szomszéd, hogy beázik. A közös képviselő kiküldött egy burkolót, aki elkezdte a teraszomon nézegetni a járólapot meg a fúgát. Azt javasolta, hogy fúgázzuk újra, és ha az nem segít, akkor majd felbontjuk az egész teraszt. Én úgy gondolom, hogy a járólap meg a fúga tartozik az én lakásomhoz. Ami az alatt van, az már szerkezeti elem, tehát az már a társasházé. Továbbá azt is gondolom, hogy a vizet nem a fúgának kellene megfogni, hanem a födém részét képező szigetelésnek. Tehát

a) a fúga javítására nem kötelezhetnek (a saját pénzemből), mert annak nem az a funkciója, hogy megfogja a vizet, hanem csak hogy szép legyen a teraszom. Ebből következően a beázás oka sem lehet.

b) Ha hiba van, akkor annak lejjebb, a födémben (remélhetőleg) található szigetelésben kell lenni. Annak javítását pedig egyértelműen a háznak kell állnia, mivel a födém szerkezeti elem.

Kérem tanácsodat, hogy igazam van-e a fentiekben, vagy ha nincs, hol nincs. Esetleg a többiek számára is tanulságos poszt lehet belőle.

Köszönettel, Ubul

Medveszépnapot!

Melengeti keblem, hogy olvasol. Köszönöm és tartsd meg jószokásod! Apropó, facebookon is követsz már? Mindenképp érdemes, ha másért nem, akkor az ilyen jó fej medvés posztokért:

Akkor haladjunk lépésben.

Kinek a költsége?

Gondolom, ez a legégetőbb kérdés. Egyetlen újabb kérdéssel és a ráadandó válasszal egyértelművé válik a megoldás.

Ha nem lenne burkolat a teraszon, akkor beázhatna a szomszéd?

Természetesen nem, mert a szerkezet lemezes vízszigetelése megvédené. Ez a szigetelés a szerkezethez, tehát a Társasház közös tulajdonához tartozik. A társasházi alapító okiratban kerülnek rögzítésre a közös tulajdonban lévő szerkezetek, ott leellenőrizhető. A házkezelődtől elkérheted... Átolvasod és megnézed, hogy mit ír a teraszról. Van, ahol nagyon egzakt megfogalmazás van, hogy mi a közös tulajdon és sajnos van, ahol teljesen elhanyagolt.

Személyes példa, hogy az én erkélyem (belvárosi bérház) 1800-as években épült still kőkorlátja bizony az én költségem, mert az alapítóban konkrétan meg van fogalmazva. A korlát már az én “felépítményem”, így a helyreállítása is az én költségem.

Minek van a fuga?

A kültéri teraszon a fuga szerepe a (hőmérséklet-változások miatt) méretváltozó burkolólapok szemmel nem látható, de létező mozgásának felvétele, mert egy sokkal rugalmasabb anyag, mint maga a burkolólap.

Ezáltal megóv a burkolólapok egymásnak feszülésétől és esetleges sérülésétől és felveszi a tágulásból, összehúzódásból fakadó feszültséget. Természetesen egy összefüggő felület esetén csökken a szerkezetbe kerülő víz, de nem a fuga szerepe a vízszigetelés, viszont ha nem folytonos, akkor a terasz lapjai hamarosan felfagynak és elválnak az aljzattól.

A jövőre nézve neked is ajánlatos figyelni a fugák állapotát, mert itt is igaz, hogy az időben érkező karbantartás sokkal olcsóbb, mint a javítás (fugázás vs. elvált lapok pótlása, cseréje). (Apropó van tartaléklapod, vagy veheted a teljes teraszra valót?)   

Tehát, amellett, hogy a fuga passzoló színével hozzájárul a teraszod szépségéhez, további feladata az, hogy a keletkező feszültséget elnyelje, csillapítsa, hogy ne a lapod repedjen fel, vagy pattogjon le. Ezt remekül látod.

De azért szigetel a fuga?

Az úgynevezett flexibilis fugázóhabarcsnak is van vízfelvétele, ha cementes bázisú (az epoxi alapúnak nincs). Ez azt jelenti, hogy vízbe mártva egy bizonyos mennyiségű vizet felszívnak. Az ilyen típusú fugázóhabarcsok vízfelvétele alacsony ugyan, de a vizet áteresztik, tehát nem alkalmazhatóak víz elleni védelemre. Talán ezért sem fugából építették a Hoover Gátat.
image00.png

Jó, ez gonosz volt.

A lényeg, hogy a burkolatokat ragasztóhabarccsal kell fektetni a terasz aljzatára felhordott vízszigetelésre, mert a kent vízszigetelés megvédi az aljzatot a víz hatásaitól, így növelve meg annak élettartamát.

És itt van a kutya elásva, EZ a vízszigetelés, nem a fuga.

A fuga cseréje lehet, hogy megoldja ideig-óráig a problémát, hiszen eddig nem ázott a szomszéd, de nem a probléma gyökerét kezeli. Így én nem is mennék bele. Mostantól majd pár évente mindig újra kell fugázni?! Nem szeretem a félmegoldásokat.

Fentiekből és az elmondottakból az a javaslatom, hogy mielőtt pisztolyt, géppuskát, Trump tweetje után atombombát (?!) kezd felhalmozni a két fél (társasház vs. tulajdonos), higgadtan a megoldás irányába próbáljatok elmozdulni.

Nézzük csak, ezt hogyan lehetne legokosabban:

1) Érdemes fugáznod

Ha a mesterember javasolta a fugázást, akkor valószínű az nincs jó állapotban, tehát érdemes valóban megcsinálni. Csak idő és nem tény kérdése, mikor kezdenek a lapok felválni. Ugyan ázás szempontjából lényegtelen, de neked fontos, állagmegóvás szempontjából.

2) Hiányzik a szigetelés

Amennyiben a lapburkolat alól hiányzik a kent szigetelés, akkor nem szakszerű volt a burkolás. (mert a szerkezetre kent szigetelés, ragasztó, lapok, fuga kerül és nem csak lap és fuga) Ez hiányosság.

3) Van szigetelés, csak tönkrement

Ebben az esetben azonban valószínű, hogy a szerkezet lemezes vízszigetelése öregedett el vagy eleve nem szakszerűen készült el, csak eddig nem érkezett ekkora mennyiségű víz a szerkezetbe. Ilyen van, a tetők szigetelései is kilukadnak, illesztései elengednek, stb…

Hogy csinálná ezt Házmestermedve?

Első gondolatom, hogy a társasház biztosításának költségére kell megjavíttatni ezt a problémát. Ezzel elkerülném a ház és a tulajdonos egy hosszan tartó háborúját és/vagy ellenségeskedését, miközben a szomszéd csak ázik és ázik. Gyorsan megoldódna a beázás és lesz egy új lapburkolat a teraszon is. Mindenki boldog. Igaz ez már csak azért is, mert a legnagyobb valószínűséggel a szerkezetben lesz a hiba.

Kihívnám a biztosítót

és megtudnám, hogy milyen munkaköltséget fogad el. Láttam már olyat, hogy a burkolólapot, annak a ragasztását és a fugázás költségét nem akarta állni, csak a vízszigetelés költségét. Ilyenkor kell jelezni a jegyzőkönyvbe, hogy várjuk annak a biztosító által javasolt kivitelezőnek az elérhetőségét, aki úgy javít szakszerűen szigetelést, hogy nem szedi fel a lapokat.

Egy jó tanács: nem burkolóval kell javíttatni a szigetelést, hanem szigetelő szakcéggel, szakemberrel, ha jót akartok magatoknak és a beázó szomszéd idegeinek.

Közös képviselőként tudom, hogy ez egy melósabb dolog és együttgondolkozást igényel a tulajdonossal, de "ilyen ez a pop szakma". Nem szép dolog a tulajdonossal fugáztatni és közben nézni a kedvenc filmünket a tévében, amíg ő pörög a mi feladatunkon.

Mi van, ha nincs a háznak biztosítása?

Ha így nem megy, akkor a lakás biztosítása is szóba jöhet, ha az van.

Ám véleményem szerint a szigetelés problémája nem a te sarad és pláne nem a te kövednek a dolga. A tető sem a tied, ami a te lakásod beázását gátolja.

Kis happy end a végére

Unokatestvérem is tetőteraszos lakásban lakik és ott is pont így ázott az alatta lévő lakás. Ott is futottak egy kört, hogy ő csináltassa meg. Kis kardcsörte után a ház saját költségen felverte a teraszt, szigetelte a födémet és újraburkoltatta. Naplemente, stáblista.

Az erő legyen veled.

Neked is van egy házas problémád? Mármint nem olyan házas hanem HÁZAS? Akkor nosza, küldd be házmestermedvének, hátha van rá egy jó ötlete.

Írd meg, nálatok mi a helyzet, mert egy igazán kíváncsi medvével hozott össze a sors! Várjuk leveledet a hello@hazmestermedve.hu e-mail címre és ne felejts el lájkolni!

Ha pedig nálatok pont közösképviselet-váltás van, akkor hadd ajánljam, khm, MAGAM. Itt tesztelheted a saját képviseleted, hogy mennyire jók, itt pedig olvashatsz rólunk. Küldj egy mailt, hogy szívesen látnál magatoknál, a többi már az én dolgom! ;)

30 komment
2017-01-16 14:51:20 - Házmestermedve

A bejegyzés trackback címe:

https://hazmestermedve.blog.hu/api/trackback/id/tr7012128725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Doryyka 2017.01.17. 15:11:46

Épp tegnap futottunk ebbe a szituációba, bár alattunk talán még nem ázik a szomszéd, csak fog, ha nem lépünk a tavasszal, illetve a közgyülésihatározat alapján birtokvédelmet kérhetnek. Van, aki már belefutott ebbe, negyedmillába került neki a felújitás. A háznak biztositása van, nekünk a lakásra is, bár a feltételeket meg kellene nézni. Amúgy a ház 10 éves lesz tavasszal, de az épittetőt már rég felszámolták. Mit tegyünk a legjobb anyagi konstrukció érdekében?

Doryyka 2017.01.17. 15:12:40

@Doryyka: Ja, még annyi, hogy a ház kIzárólag az új vizvető árát kivánja tériteni számla alapján.

Doryyka 2017.01.17. 16:33:53

No, még valami: szóval arra hivatkoznak, hogy az erkélynek csak a függőleges felülete a társasházé, a víszintes a mienk.

//VV\ 2017.01.17. 16:59:01

Azért ebben a brummogásban rendesen vannak csúsztatások...

Építőipari kivitelezőként mondom, vannak olyan fura műszaki szavak mint rétegrend. És ha a tervezői előírás szerint ebben a rétegrendben szerepel a járólap is akkor az egész rendszer szigeteléséhez hozzátartozik! Azaz nem kell a szigetelésnek önállóan korlátlan szigetelési képességgel bírni!

De ez csak egy tárgyi tévedés a sok közül!

nonolet 2017.01.17. 17:46:06

Mitől is biztosítási esemény az elromlott vízszigetelés?!

Doryyka 2017.01.17. 17:51:35

@nonolet: Ha a biztositókat kérdezed, náluk kb. csak a biztositási dij beszedése a biztositási esemény...

nonolet 2017.01.17. 18:05:51

@Doryyka:

Nos, szerintem ez az eset tényleg nem biztosítási esemény.

Pierr Kardán 2017.01.17. 18:25:20

@nonolet: Nem kicsi élettapasztalatom azt mondatja velem, hogy az a biztosítási esemény, amit a biztosító kárfelvevője annak minősít :-))))))))))

ProsTata 2017.01.17. 18:27:47

@//VV\:
Bocsáss meg, de szintén szakemberként szólnék hozzá.
A rétegrendben megadott rétegeknek más és más a szerepe, feladata.
Egy födém rétegrendben például szerepel az alsó vakolat, vagy a szigetelésvédő beton és persze a járóréteg is (pl greslap). Most az egyenes és a fordított rétegrendről ne is beszéljünk! Szóval a rétegrendben van számos réteg, aminek semmi köze a vízszigeteléshez.
A panaszolt esetben a tisztességesen elkészített és nem hibás vízszintes (vélhetően bitumenes lemez) szigetelésnek a megfelelő mechanikai és UV védelemmel (amit a felette lévő rétegek biztosítanak ebben az esetben) önmagában alkalmasnak kell lennie. Akkor is, ha nincs rajta csak a nyers szigetelésvédő beton, lapburkolat nélkül.
A példánál maradva a greslap burkolat - ha jól van elkészítve- akkor az vízzáró (!) tulajdonsággal rendelkezik, a szigetelésének meg vízhatlannak (!) kell lennie egy lakótér feletti teraszfödém esetében. A különbség az (laikusoknak írom), hogy a vízzáró réteg, vagy anyag esetében megengedett a víz minimális átszivárgása és ezt jól írták a válaszban.
A példára visszatérve azért a kérdés kissé bonyolultabb...
Ha a teljes tetőterasz újraszigetelésére van szükség, akkor egyértelmű, hogy a munkák lezárásaként a felbontott teljes lapburkolatot is pótolni kell. Itt lehet vita abból, hogy milyen minőségű, típusú lapburkolat lesz kiválasztva és ki által? Nagyok az árkülönbségek és az ingatlan értékét is növelheti a beruházás ezen része. Szóval jogos lehet az "önrész" bizonyos esetben.
A tetőterasz tulajdonosa köteles tűrni a munkákat, lehetővé tenni a munkavégzéshez a bejutást. Ez gondolom egyértelmű. Az viszont kevésbé, hogy a munkák során ingatlanában, vagy ingóságában keletkező egyéb károk megint a társasházat terhelik. Gondolok itt arra, hogy a melósok esetleg a lakásán keresztül járnak, és át a munkák sok kosszal is járhatnak.
Azt mindenképpen javaslom a kérdezőnek (és a lakóközösségnek), hogy a foltszerű javításhoz NE JÁRULJON HOZZÁ! Gyakorlatban én még nem találkoztam, amikor meg tudták volna úgy oldani egy födém közbenső rétegét képező lemezes szigetelés javítását (és főleg a kent szigetelések esetében), hogy az hosszú távon jó lett volna. A teljes értékű javítás csak teljes újraszigeteléssel oldható meg. Nagyobb munka, de legalább egyszerre lezajlik. Több részletben még nagyobb munka lesz!

ProsTata 2017.01.17. 18:41:31

Még valami!
Ugyan ez függhet a fizikailag kialakítható bruttó födémvastagságtól (korlátozhatja a teraszajtó küszöbmagassága), de teljes újra vízszigeteléseknél esetleg meggondolandó a hőszigetelés javítása, ami meg az alsó lakás tulajdonosának érdeke (és költsége).
Egyrészt lehet a vastagságát növelni bizonyos korlátok között (erről írtam az előbb), másrészt a korábban, vélhetően évtizedekkel ezelőtt készült hőszigetelések anyagánál ma sokkal jobb hőtechnikai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, korszerűbb anyagok vannak.
Harmadrészt elképzelhető, hogy korábban nem foglalkoztak a födém rétegrendjének tervezésénél, vagy kivitelezésénél elsumákolták a páratechnikai rétegek (páravezető és páraszigetelő) beépítését, ami szerencsétlen esetben akár közre is játszhatott a szigetelés meghibásodásában, élettartam csökkenésében.
A szakszerű rétegrend kialakítás, az attikafalnál történő kiszellőztetés stb-stb tervezést és a kivitelezés során komoly szakértelmet igényel. Szóval első lépésben keresni kell egy építészt. Nem ez a drága, hanem sokszor a "mesterek" "hozzáértése".

csodatévő dzsagodar 2017.01.17. 19:36:17

@nonolet: Semmitől, sőt az kifejezetten kizárt esemény. Mindenhol a világon. Az építési és/vagy szigetelési hibából keletkező károkat nem térítheti a biztosító (nem csak M.o.-n, hanem sehol), ugyanis akkor minden szharul elvégzett munkát fizethetnének, és ez így van jól.
Egyébként pedig az sem mindegy, hogy utólag beépített helyzetről van-e szó az alsó lakó ügyében, vagy sem. Teljesen más építési (korábban említett rétegrend) előírások vonatkoznak kül-és beltérre vonatkozóan. Ha egy eredetileg nem beépítettre tervezett és kivitelezett tetőterasz alatt - a tervtől eltérően - utólag egy beépített helyzet lesz, akkor ilyenkor a felette lévő helyzet státusza (szigetelésének kérdése, rétegrendje, stb.) is megváltozik, pontosabban meg kellene változtatni. Szóval nem egyszerű az ügy.
Sokan azt gondolják, hogy de jó, vettünk egy teraszos lakást, majd jól beépítjük, hogy legyen plusz egy helyiség, de az eredetileg nem beépítésre tervezett környezetre már nem gondolnak, csak utólag csodálkoznak az első hóolvadáskor.

csodatévő dzsagodar 2017.01.17. 19:38:39

@Doryyka: Ezt szokás hangoztatni, de ha ez valóban így lenne, akkor már rég nem létezne a biztosítás intézménye.

Doryyka 2017.01.17. 19:45:04

@csodatévő dzsagodar: mégis az egyik legnagyobb üzlet... a biztosítónak. Az ügyfél meg sakkozhatja az apróbetűt.

gizmo26666 2017.01.17. 20:04:43

A tetőfödém mint tartószerkezet és annak részei közös társasházi tulajdont képeznek, innentől kezdve ugathat a szomszéd, nem a te hibád. Nézd:

2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról1

1. § (2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.

3. § (3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.

GorcsevHU 2017.01.17. 20:05:17

A biztosítás mindig csak a káresemény következményeit fedezi, magának a kárt kiváltó eseménynek (káresemény, vagy kárt okozó eseménynek) elhárítását, javítását nem.

Persze ezt is lehet árnyalni pl. bizonyos kárt kiváltó események rendezhetők a felelősség biztosítás keretében. Például a tető bázás esetén, ha a kárt okozó esemény természeti esemény (orkán erejű, vagy nagyobb szél) akkor a tető helyreállítását és a beázott lakás helyreállítását is fizeti a biztosító, amennyiben viszont a lakás beázása a tető elhanyagolt állapota miatt van, vagyis a kárt okozó esemény a tető nem megfelelő karbantartása, vagy hibás megépítése (mely kivitelezői hiba és jótállási, vagy szavatossági kérdés is lehet), akkor a biztosító csak a beázott lakás helyreállítását fizeti (azt is nagy valószínűséggel felelősségi kárrendezés keretében, melynek mások a kárkifizetési díjtételei), a tető javítását nem, azt a társasház közösségének kell rendeznie.

A lényeg röviden, a biztosító csak az okozott kárt fizeti, magának a károkozónak (a kárt okozó esemény) megszüntetését nem. Persze ezt is lehet tovább boncolgatni, pl. ha a károkozó egy harmadik személy akinek szintén lehet felelősség biztosítása, stb.

Doryyka 2017.01.17. 20:11:00

@gizmo26666: És mi az a sortartásos kezesség? Köszi :)

gizmo26666 2017.01.17. 20:15:33

@Doryyka: Google a barátod. Nem tudom, nem vagyok jogász, csak megtaláltam a társasházi történyt

csodatévő dzsagodar 2017.01.17. 20:41:58

@Doryyka: Evvel viszont nem lehet vitatkozni, bár a "legnagyobb" jelzőt a némileg szerényebb "nagy"-ra módosítanám megemlítve az évről évre brutális mértékben emelkedő kárkifizetések mértékét, aminek természetesen megkérik az árát. A biztosítási tevékenység nem karitatív, jószolgálati, nem az üdvhadsereg szolgáltatja, hanem egy szigorú nyereségérdekelt vállalkozás, melynek részvényesei eredményeket (profitot) várnak el a biztosítótól.
Természetesen az is igaz, hogy igen, bizony az apróbetűst is sakkozni kell, nincs mese. A biztosítás egy szerződés, amely két fél között jön létre, a felek közös akarata alapján, és ha egy ilyen szerződés valóban létre jön, akkor mindkét félnek vannak kötelezettségei és jogai. Ha ezeket ügyfélként már a szerződés létrejötte előtt és/vagy létrejöttekor már ismerjük, akkor már tudjuk, hogy mit lehet és mit nem.
Ami a biztosítónak nagy üzlet, az az ügyfélnek (ha ismeri a jogait és kötelezettségeit) egy menekülés lehet a teljes összeomlás helyett, például, ha leég a háza, vagy elviszi mindenét az árvíz.
Nem egészen korrekt a "gyökér biztosító nekem sem fizetett" kezdetű sztorikat nyakló nélkül emlegetni, mert a legtöbb esetben utólag kiderül, hogy bizony vérzik az ügyfél sztorija valahol. Persze nem akarom piedesztálra emelni a biztosítókat, mert való igaz, hogy ha a szerződés szerint nem kell kifizetni valamit, akkor azt nem is fogja kifizetni. Ezért mondom, hogy ha az ügyfél ismeri a jogait és a kötelezettségeit, akkor nem (vagy kevésbé) érheti meglepetés.

Doryyka 2017.01.17. 20:55:27

@csodatévő dzsagodar: Na, de nem is ez a lényeg, hanem hogy akkor a ttv. szerint az erkélyem mégiscsak közös tulajdon-gondolom az alapitó okirat egy törvényt nem ir felül... Tehát ezzel mehetek a közös képviselethez!?

csodatévő dzsagodar 2017.01.17. 21:11:50

@GorcsevHU: "A biztosítás mindig csak a káresemény következményeit fedezi" sommás kijelentésen el kellene gondolkodni, mert akad egy-két ellen példa:
- Csővezeték törése. Egy ilyen esemény kapcsán a hibás csővezeték feltárását, cseréjét (általában limitáltan) és a helyreállítását is fizeti (nem csak a kiömlő folyadék által okozott következményi károkat)
- Betöréses lopás: Az eltulajdonított vagyontárgyakon kívül a betöréssel együtt járó rongálási károkat is fizeti.
- De az általad említett orkán (vihar) káresemény is ilyen lehet amikor nincs közreható körülmény, hanyag műszaki állapot, vagy súlyos gondatlanság. ebben az esetben is megfizeti a biztosító a direkt kárt is, nemcsak a következményit.

csodatévő dzsagodar 2017.01.17. 21:29:09

@Doryyka: Szerintem egyelőre nem azt kell firtatni, hogy közös, vagy magán tulajdon-e az erkély (az az alapító okiratból egyébként is ki kellene, hogy derüljön), hanem azt, hogy az alattad lakó beázásra esélyes helyisége az eredeti építési terveknek megfelelően épült-e, vagy esetleg egy utólagos beépítés eredménye. Csak ismételni tudom magamat a korábban leírtak alapján:
"...az sem mindegy, hogy utólag beépített helyzetről van-e szó az alsó lakó ügyében, vagy sem. Teljesen más építési (korábban említett rétegrend) előírások vonatkoznak kül-és beltérre vonatkozóan. Ha egy eredetileg nem beépítettre tervezett és kivitelezett tetőterasz alatt - a tervtől eltérően - utólag egy beépített helyzet lesz, akkor ilyenkor a felette lévő helyzet státusza (szigetelésének kérdése, rétegrendje, stb.) is megváltozik, pontosabban meg kellene változtatni. Szóval nem egyszerű az ügy."

Pontosabban fogalmazva, ha egy építési terv szerint épült épület valamely részét (főleg a külső egységeit érintő részét) utólag megváltoztatják, akkor azt annak figyelembevételével kell megtenni, hogy az eltér az eredeti tervtől (szigeteléstől, rétegrendtől). Azaz, ha lebontjuk ezt a te eredeti kérdésedre, akkor azt kell tisztázni, hogy a szigetelés (ami gyanús, hogy a közeljövőben nem fogja ellátni a feladatát) eredetileg is arra készült-e, hogy az alatta lévő helyiségeket megvédje a csapadéktól, hidegtől, zajtól, vagy ez a kérdés irreleváns, mert eredetileg nem is volt alatta helyiség, csak utólag építették oda. Nagyon fontos kérdés ez!

Doryyka 2017.01.17. 21:39:31

@csodatévő dzsagodar: Ezt biztosan tudom, hogy nem utólagos beépités eredménye, az eredeti terveken is igy szerepelt.

csodatévő dzsagodar 2017.01.17. 22:35:07

Egyik ügy sem könnyű, ez sem tűnik annak.
Ezeket mind meg kell vizsgálni:
- mit kell érteni az alatt, hogy "...talán még nem ázik a szomszéd, csak fog, ha nem lépünk a tavasszal..." ?
- miből gondolják, hogy ez a beázás be fog következni és mi az egyértelmű jelei ennek?
- ki vagy milyen szakértő állítja azt, hogy ha nem történik beavatkozás, akkor biztos, hogy a közeljövőben be fog ázni az alsó szomszéd. Egyáltalán szakértő állítja-e ezt? (fontos kérdés)
- Ha egyértelmű, hogy ez nemsokára be fog következni, akkor szakembert kell felkérni, hogy mérje fel a helyzetet, adjon tanácsot, hogy milyen munkafolyamatokat kell elvégezni ahhoz, hogy a kár ne is következzen be. (Ptk. kármegelőzési kötelezettség)
- ezt követően kivitelezői ajánlatokat kell bekérni a kár elhárítására és/vagy megelőzésére.
Ez után lehet firtatni azt, hogy a költségek kit terhelnek. (alapító okirat, tulajdoni hányad kérdése, saját és közös tulajdoni részek, stb) Csak azt tudom mondani, hogy nagyon körültekintőnek kell lenni és persze mindenki részéről konstruktívnak és közreműködőnek, ami tudjuk, hogy egy társasházi közösségben nem könnyű.

Doryyka 2017.01.17. 22:51:46

@csodatévő dzsagodar: Fellazult járólapok. A mostani tél biztos nem ragasztotta őket vissza... És mindezt külföldről koordinálni sem egyszerü...

csodatévő dzsagodar 2017.01.17. 23:10:13

Akkor ezt villámgyorsan meg kellene oldani, de mondom, szakembert kellene igénybe venni és a társasházi közösséget a közös képviselőn keresztül mindenről tájékoztatni.
- fellazult járólapokat felszedni, sőt az összes lapot, ami "fel akar jönni", azaz táskásan kong felszedni.
- szemrevételezni az ott látottakat. Innen nehéz folytatni, mert minden attól függ, hogy a lapok alatt mi a helyzet. Lehet egy viszonylag egyszerű aljzat helyrehozatal és utána 3-4 munkafázissal helyrehozni , de bele lehet nyúlni egy brutál felújításba is. Nem akarom a kedélyeket fölöslegesen izgatni. Főleg külföldről.

Doryyka 2017.01.17. 23:27:50

@csodatévő dzsagodar: Már kellően fel vagyok izgatva, ugyanis tegnapig azt hittem, már kicsúsztunk a határidőből, és akasztjuk a bajszot az önkorival... Szóval most legalább még "van idő", amig repkednek a minuszok, addig úgyse lehet semmibe belefogni... Mindenesetre köszi, próbálok tájékozódni, és ez a poszt igen jókor esett be.

Lajszlo 2017.03.03. 20:34:43

Sziasztok,
én írtam az eredeti kérdést. A jó idő közeledtével megint előjött a kérdés, ismét volt egy csörtém a közös képviselővel. Azt tudni kell, hogy a pontosan a teraszom alatt egy szoba van, és annak a fal-tető találkozásánál jelentkezik a beázás. A közös képviselő szerint nem a födémben van a hiba, hanem a járólap alá bejutó víz lefolyik a terasz két szélére, és ott megy le a fal mentén (szerintem mondjuk ekkor is át kell mennie a födémen, de mindegy). Szerinte a járólap alatt le van kenve valamivel, azt kell kijavítani, az pedig egyértelműen az én lakásomhoz tartozik.
A lényeg, hogy a közös képviselő nem állt az én pártomra. Milyen stratégiát javasoltok ilyen esetben, hogy lehet kiszorítani a házból, hogy fizessék a javítást? Én arra gondoltam, hogy ha kihívom a biztosítót, annak meg kellene tudni mondani, hogy ilyen esetben a az alattam lakó, a ház, vagy az én biztosításomhoz tartozik a kár, nem?

miistii 2017.03.06. 12:46:57

Sziasztok!
Először is nehéz elhinnem, hogy Lajszlo esetében a közös képviselő műszaki ellenőr bejárása nélkül bármit meg tud állapítani. Egyáltalán nem az ő hatásköre, érdemes egy szakembert bevonni.
A víz nem folyik le egy járólaphiba miatt. De ezt a blog írója szerintem ügyesebben kifejtette. Szóval ne hagyd magad!

Én inkább jogi kérdéssel fordulnék hozzátok. A mi társasházunkban 2015. őszén átfogó teraszfelújítási - födémig visszabontott szigetelő- akció történt (1. kivitelező), aminek következtében az első tél után kiderült, hogy esetemben rosszabb lett a helyzet, mint volt. Alattam már nem áztak, a lakásom viszont igen. Késő tavaszra kikönyörögtem az ellenőrzését, egy elmaradt árasztásos vizsgálattal megállapították, hogy az 5. emeleti lakásomtól a pincéig ázik a társasház a villanyvezetékek mentén. Ősszel lekátrányozták (2. kivitelező) az egész teraszomat (30nm), hogy majd a 3. kivitelező 2017 tavaszán kijavítja a hibát, HA lesz a társasháznak pénze.
Gyakorlatilag 2015 óta ázik a lakás fala, 2016.ősze óta pedig a teraszomra sem tudok kimenni.

Bármilyen kártérítést ki tudok a helyzetből húzni? Mert kezd kicsit fárasztani, hogy nulla kontrollom van az ügy felett.

Köszi, ha válaszoltok!
Üdv,
Kriszta

Csipyke 2017.03.30. 13:24:52

@csodatévő dzsagodar: fejleményem annyi, hogy jogász és a TTOE elnöke szerint nem a mi költségünk-közös a tulajdon. A képviselet a mailemre egy hónapja b@szik válaszolni. Jogász szerint a dolog menete a következő lenne: szól a szomszéd, hogy ázik, én szólok neki, hogy a terep a tied, jöhetsz csináltatni, saját költségeden, a tv. szerint amúgy a házé a tulajdon, közösből kellene menjen. Ha nem tetszik neki, perelhet, minket, a házat, a kivitelezőt/épitettőt. Ha lesz még valami, megirom azt is. Ja, még annyi, hogy felmérte őet egy cég (akit a képviselet ajánlott) de csak párat, mert állitólag mindenhol ugyanaz a gáz, és adott árajánlatot, 3x ezer/nm, de ebben a korlát átépitése nincs benne (át kéne tenni a homlokzatra, mert a tartói mellett is befolyik a viz). A mi 7 nm-ünk lenne vagy háromszázezer. Ki tudnánk fizetni szerencsére, de ha a törvény nem ezt mondja... A közös ktséget is fizetem, tehát nem az anyagiak alól akarok kibújni...