Ezt csináld, ha vizesedik a lakásod!

vizesedo_lakas.png

A földszinti lakások vizesedése egyáltalán nem ritka dolog, főleg a régi építésű házakban. Viszont olyan probléma, amit nem szabad félvállról venni, mert nemcsak az épület állaga roncsolódik, hanem az egészségünk is. És oké, hogy mindjárt itt az úszó VB, de azért ne a lakásunkban tartsuk. Mosómedve barátunk írt erről Házmestermedvének:

Szia Medve,
A földszinti lakások vizesedése szerinted miért oly általános probléma? Vagy nem is az, csak én látom annak? És van-e valami megoldás rá, amiről tudod, hogy tartós, és nem dobja le a fal a festéket/csempét utána?
Medveüdvözlettel,
Mosómedve

Jó hír, hogy mindig van megoldás. Általában a vízszigetelés elégtelensége, sérülése vagy hiánya okozza a vizesedést. Tudom, most feltaláltam a spanyolviaszt. :D

Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a házmestermedve a TE embered medvéd. Lájkold és nem maradsz le róla!

Fontos viszont, hogy mindenképpen a kiváltó okot kell megkeresni és kijavítani, mert minden más csak időleges megoldás és újból jelentkezni fog a probléma. Ilyenkor dobja le újra és újra a festéket, csempét a fal. #pofonakakinak

Tartós megoldást pedig csak akkor lehet találni, ha tudjuk, mi az előzmény és minden más infó is a birtokunkban van, így innen nagyon nehéz megmondani, hogy mi a gond és mit lehet tenni ellene.

Mit tegyek, ha vizesedik a lakásom?

A helyedben első körben hívnék pár szakit árajánlatra (nem kerül semmibe) és ha háromból kettő is ugyanazt mondja hibának, akkor meg kell valamelyikkel csináltatni.

Az utólagos vízszigetelés nem a lehetetlen feladatok egyike.

Kinek a költsége, ha vizesedik a lakásom?

Ha viszont kiderül, hogy a társasháznak rossz a szigetelése, akkor az a ház gondja és a közös képviselőhöz kell fordulnod. De ezt is csak akkor tudjuk meg, ha a szakik megmondják, hogy hol a gond. Utána még érdemes először elolvasni az alapító okiratot, hogy feleslegesen ne rázzuk meg a pofonfát.

Azonban elmondható nagy általánosságban, hogy a víz ellen nem a lakásnak kell védekeznie, hanem a társasháznak, mert a vízszigetelés nem olyan, hogy én is megcsinálom, meg a szomszéd is, hanem úgy működik, hogy a teljes ház alatt van. Ez nem partizánakcióskodásos dolog.

Vízszigetelésre vannak kifejezetten cégek, akik ezzel foglalkoznak. Google kiad egy csomót. Még a kőművesek szoktak ezzel foglalkozni, de szerintem jobb, ha egy erre specializálódott céget hívsz ki.

Társasházkezelőt keresel? Akkor itt olvashatsz Házmestermedvéről. Itt pedig arról, hogy Házmestermedve miben gondolkodik máshogy, mint a többi társasházkezelő.

9 komment
2017-06-21 16:11:28 - Házmestermedve

A bejegyzés trackback címe:

https://hazmestermedve.blog.hu/api/trackback/id/tr612611393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gabiiii 2017.06.22. 00:22:42

Ha egyszerű a vizesedés oka (pl. szivárgó vízelvezetés), akkor javíttasd meg. Ha a falazathoz is hozzá kell nyúlni, akkor inkább költözz el. Kisebbet buksz. A falak utólagos vízszigetelése rohadt drága és/vagy kétes kimenetelű.

igazi hős 2017.06.22. 00:28:42

"Még a kőművesek szoktak ezzel foglalkozni" Attól függ, mit kell csinálni. Dréncsövezni nemhogy egy kőműves, de még egy könyvelő is tud, feltéve megérti az ásó és a vízmérték használatát. Persze gyakran ennél bonyolultabb (és drágább) megoldásra van szükség, akkor nem kőműves (vagy könyvelő) kell.

KUNTYI 2017.06.22. 07:08:06

kutya fülét nem ér ez a cikk

ProsTata 2017.06.22. 08:40:29

Építészmérnökként:
Azt nem vártam, hogy ez a cikk szakmai részletekbe fog belemenni, nem is lenne értelme. Sokkal összetettebb a kérdés, az utólagos falszigetelés kvázi szakmérnöki feladat.
Tisztelettel kérném a blog gazdáit, hogy az ilyen cikkeket szakemberek írják, akik megpróbálják összefoglalni a laikusok számára a legfontosabb tudnivalókat.
Most elképzelem az eccerű lakót akinek Budapest belvárosában alulról nedvesedik a lakása, hogy már ma délelőtt rászakítja az ajtót a közösképviselőre és követeli a ház utólagos szigetelését, mert neki jogai vannak. Hát ez nem egészen így működik!
Megpróbálom a blogger helyett elmagyarázni, sajna ez csak úgy megy, ha hosszabb leszek nála!
Először is mi okozhatja a vizesedést?
1. Épületgépészeti hiba okozza.
A falban lévő vezetékek esetén általában (nem minden esetben) egyértelmű a helyzet, a forrása behatárolható, ahogy a költségviselője is. A társasházak esetében a fővezetékek (nyomó és csatorna esetén is) közös költség a javítás, ahogy annak helyreállítása is. A helyreállítás minden esetben arányos, a 30 éves romhányi bugyikék csempe nincs egálban a fürdőszoba felújítással! Szintén közös költség az esetleg falon belül elhelyezett tetőről levezetett csapadékvíz lefolyó javítása.
Az ágvezeték esetében a javítás és helyreállítás annak a tulajdonosnak a feladata, akit kiszolgál az adott ágvezeték. Ebből következik, hogy ágvezetéknek számít, ami egy adott lakást szolgál ki. Manapság a mellékvízmérők korában lehet ezt egyszerűsíteni, a vízmérő után. Vigyázat! Amennyiben egy lakás ágvezetéke a másik ingatlanában kárt okoz, akkor annak helyreállítása és megtérítése is a kárt okozó lakás tulajdonosának költsége! A felesleges viták elkerülése érdekében ajánlott mindenkinek egyénileg biztosítást kötnie, melynek része a felelősségbiztosítás is! Legjobb, ha nem egyénileg kötik meg ezt a biztosítást, hanem a társasház. Ez nagyban leegyszerűsíti a helyzetet.
2. A fal vizesedését csapadékvíz okozza.
A tetőről érkező csapadékvíz esetében nincs variáció, a költségeket a társasháznak kell állnia.
Az alulról is érhet csapadékvíz, amit csapóesőnek hívunk. Mindenki megfigyelheti egy komolyabb esőnél, hogy a földre, betonra stb csapódó esőcseppek "visszacsapódnak". Szakmai szabály szerint ezért illik minimum 25 cm-es lábazatot csinálni. Ha a lábazat hibája, hiánya miatt az esők idején a fal nedvesedik, akkor ez is okozhatja a fal nedvesedését sőt télen kifagyásokat a külső felületen. Az épület lábazatának esetleges javítása a társasház közös költsége. A csapóeső jelensége nem csak a talajszinten játszódik le, igaz ez a teraszoknál, erkélyeknél, de akár ablakoknál is. Alapigazság, hogy a vizet a lehető leggyorsabban el kell vezetni a falatól.
3. Rossz és hibás homlokzati csapadékvíz elvezetések okozta falnedvesedés.
A legtöbben ilyenkor az ereszcsatorna lefolyókra gondolnak. Ez igaz, de nem kizárólag! A különböző homlokzati párkány és tagozat kialakítások hibái szintén okozhatnak ázásokat, akár az előbb említett csapóeső útján, de más módon is. Elég hozzá egy rossz lejtés, hibás bádogozás. Egyértelműen közös költség a javítás és a keletkezett károk helyreállítása.
4. Amiről a blogger beszélni akart: a "talajvizes falnedvesedés".
Kezdem azzal, hogy ennek eleve több formája van. A fal alulról jövő nedvesedését okozhatja a talajpára, a talajnedvesség és a talajvíz. Ez a csoportosítás részletekbe belemenés nélkül mondhatni a nedvesség intenzitására is utal.
A talajvíz egyértelmű, az épület alapja "vízben" áll és a falszigetelés hibája, vagy hiánya miatt a falazatban kapilláris úton nedvesíti a felette lévő falazatokat. A kapilláris hatás döbbenetes tud lenni, tégla falazatokban a víz bőven 10 méter magasra tud emelkedni!
A másik véglet a talajpára. Meglehet, hogy ennek oka a legbanálisabb és megoldása is a legolcsóbb. Tipikusan szeretik a társasházak és főleg a régi belvárosi házak pincéinek ablakait lefalazni, "hermetikusan" zárni. Nos, ez TILOS! Ezek az ablakok elsősorban nem bevilágításra vannak, hanem szellőzésre! Eleinket se nézzük hülyének! Ha a pince nem tud szellőzni, akkor a padlószigetelés hiányában bejutó pára egy része a felette lévő lakásokba és falazatokba jut. Rohad a parketta, táskásodik küszöb magasságban a vakolat stb-stb. Megoldást lényegében leírtam, biztosítani kell a pince szellőzését!
Talajvíz és talajnedvesség esetére az utólagos falszigetelésekről nem szeretnék sokat írni. Ez speciális szakterület, társasházi szinten többnyire nem érdemes vele foglalkozni annak költségvonzata miatt. Ezek nem máról holnapra keletkeznek általában évtizedes jelenségek és az én ízlésemnek nem felelne meg egy több évtizedes "meglévő" épületszerkezeti probléma miatt most hirtelen követelni, hogy a ház 10 milliós nagyságrendű költségekkel oldjon meg valamit, mert ezen a blogon azt olvastam, hogy... Ahogy írta valaki: ezek a lakásokból menekülni kell, értékcsökkentek.

folyt köv.

ProsTata 2017.06.22. 09:23:09

Folytatás:

5. Érdekes tudnivalók:
Ha a falazatok nedvesedése viszonylag új keletű dolog, akkor minden esetben a legelső dolog vizsgálnia az épületet kiszolgáló alépítményi közműveket, de akár az utcai rendszereket! Egy meghibásodott csatorna, vagy víz nyomóvezeték egyrészt az alámosás jelenségével súlyos, akár életveszélyt okozó épületkárokat is okozhat, de enélkül is bőven okozhat problémát. A ház körül elfolyó víz megemeli a "talajvíz" szintjét. Ezáltal a korábban száraz alap, pincefal vízben áll.

Ha nem egyértelmű nyomás alatti talajvízről van szó, hanem időszakos jelenségről vagy inkább nedvességről és páráról van szó, akkor sokat segíthet az épület alapja vagy pincefala körüli talaj kiszárítása, víz elvezetése. Ezt lehet drain csövezéssel, amikor az épületet körbeveszem egy jó vízelvezetésű (lényegében kaviccsal töltött) árokkal és benne perforált csővel, ami elvezeti a vizet pl. csatornába. Sok esetben ez működő megoldás.
Különösen védett műemlék épületeknél szóba jöhet a talajvízszint csökkentése kutakkal és szivattyúzással, de ez megint folyamatos költséggel járó, ezért drága megoldás.

Az elrettentő példa...
Többször fordult elő velem, hogy kétségbeesett ismerős és ismerős ismerőse hívott, hogy egyere jobban ázik, miközben most újította fel a lakását...
Adott egy tipikusan földszinti lakás. Alulról nedvességet kap, a vakolat letáskásodott egyszer-kétszer-sokszor. A lakó időnként "böcsülettel" újravakoltatta, festette és aztán a legközelebbi nagy lakásfelújításkor egyszer és mindenkor le kíván számolni a jelenséggel. Csempét neki! Alul 50 cm-es kellett állandóan újra vakolni, ráhagyással kap a fal 100-150 cm-es csempe, vagy egyéb falburkolatot. Eltelik fél-egy év és a csempe vagy falburkolat felett elkezd virágozni a fal, omlik a vakolat...
Visszautalnék arra, amit előző hozzászólásomban írtam: a tégla falazatok kapilláris tulajdonságaira. A víz távozni fog a szerkezetből, ha nem tud alul kiszellőzni, akkor megteszi feljebb!
Megoldás lehetett volna, ha a tulajdonos előbb kérdez szakembert és utána cselekszik. Én azt javasoltam volna, hogy verje le a vakolatot ahol letáskásodott, de még felette is akár 50-100 cm-re. Ezután egy légrés meghagyásával tegyen a falra pl. gipszkartont, abból is lehetőleg a zöld színű, "vízálló" minőséget. Ezt aztán fetheti, vagy csempézheti igény szerint. Nagyon fontos, hogy alul és felül legyen a vendégfalon perforáció! Ezzel biztosítjuk az átszellőzését, a víz pára formájában távozni tud.

Az injektálásos utólagos falszigetelésekről:
Ilyenkor valamilyen vegyszert pumpálnak nagy nyomással a falszerkezetbe és megpróbálják a tégla mikroszkopikus méretű kapillárisait (pórusait) eltömíteni, ezzel a víz áramlását meggátolni. Kényszermegoldás, ami nagyon ritkán ad elsőre megfelelő eredményt. Ha mellette döntünk, kérjünk rá komoly garanciát, meglehet még párszor vissza fognak jönni! Javítani biztosan javít, de teljes megoldást nem biztos hogy remélhetünk vele.

"Csodakosaras", vagy elektro-ozmózisos megoldás. Rettentő szép tudományos magyarázata van. véleményem szerint lehet, hogy működik, de hinni is kell benne.

HaD 2017.06.22. 10:26:27

@ProsTata: Nálam a pince egyik fala nedvesedik....a vakolatot egyszer levertem és kiderült hogy KÖVEKBÖL csinálták...mondjuk az alap vagy 100 éves. Mivel domboldalon van a ház nyilván a domb felöli oldal nedvesedik. Beépítettem egy ventilátort ami kifelé szellözi. nem akarok ingyen szaktanácsot(már voltak itt jó páran de ezt a falat sem injektálni sem "fürészelni" nem leht...ez utóbbi szerintem hülyeség is)de mi a véleménye arról ha egy gipszkarton falat huzatnék az erdeti elé kb 5-10 cm-re és a szellözés onnan szívná ki a páráslevegöt??? Elsösorban amiatt hogy a gipszkarton elfedje hogy itt ott pereg a festék...vizuális okokból...amúgy a szellözés kiépítés óta nem jelentkezik a penészesedés...amiröl mellesleg a cikkben egy árva szó sincs:(

komolytalan samu 2017.06.22. 13:40:25

@HaD: Én ház szuterén alsó szintjének a felújításán, viz ill. páramentesítésén vagyok túl.

Tapasztalatok: a hívj szakembert tanács kevés! Egy rakás kókler dolgozik ebben a szakmában, és amelyik nem kókler, többnyire az is a saját megoldását dícséri, vagy cseszik kiemelni a megoldás hátrányait. Pár hét energiát belefektetve, tucatnyi szakembert, gyártót kikérdezve, ajánlatot kérve, a megoldásokat ütköztetve nagy vonalakban ez rajzolódott ki.

1.) A geológiai adottságok pontos felmérése. Honnan, mennyi víz jön.
2.) Legalább 3 szakemberrel felméretni (jell. ingyenes, vagy kiszállási díj), mert van amelyik 20 év tapasztalattal a saját műszerét sem képes értelmezni ( lehet ez ritka, lehet hogy pechem volt, de minek kockáztatni).
3.) Ha lehetséges (anyagilag és egyáltalán) akkor fizikai, külső szigetelést és vízelvezetést drainezést kiépíteni.
4.) Belső vízszigetelésnek ma nyugaton (Britteknél), ma már nem használnak kémiai szigetelést. Egy ezzel foglalkozó ottani cég vezetőjét kérdeztem ki töviről hegyire. Jellemzően egy teljesen víz és párazáró, falba dübelezett, rögzített fóliát helyeznek a falra, ami mögött felgyűlő vizet, párát a padló szint alatti draincsőrendszerrel vezetik el. Ha az a föld szintje alatt van, akkor szivattyú is kell. Ez drága megoldás és a falszerkezet tovább nedvesedik, de így teljesen élhető lakás is kialakítható benne.
5.) Ha a vizesedés és a pára nem annyira drámai (persze ezt necces megállapítani), akkor a falszerkezettől függően (beton v kő v tégla ill a fal állapotától függően) falba diffundálódó anyagok szóba kerülhetnek. A beton kapillárisain felszívódó anyagok tűnnek a leginkább hatékonynak (bár itt is az elméleti, a valóságban elérhetetlen értékeket adják meg). A kőzet falazatoknál, már a kőzet típusa is befolyásolja az anyagok használhatóságát.

Ha a több szakvéleményből (mindent kettővel, hárommal osztva) az rajzolódik ki, hogy ha van olyan anyag, ami a vizesedést igen (a párát nem) képes a falszerkezetben megállítani, vagy leg. drasztikusan csökkenteni, akkor a maradék nedvességet és a kondenzpárát, jobb esetben egy lélegző (vastagabb vakolat+glett+szilikát festék kombinációval, vagy rosszabb esetben (értsd: drágábban) pára, nedvesség álló gipszkarton rendszerrel, közönként alsó/felső szellőztetővel megoldható lehet.

A rossz hír az, hogy minden hely egyedi, és a legnagyobb utánajárással és óvatossággal sem lehetsz biztos abban, hogy jó megoldást választottad. Főleg akkor, ha nem korlátlan a költségvetés.

shitgun 2017.06.22. 14:52:42

@erkölcsi hulla: bazz, el akartam sütni ezt a szar poént :)