Bár tény, hogy a filmekhez és sorozatokhoz képest a világirodalom valamivel mostohábban bánik a végtelen számú történetet rejtő lakóközösségekkel, azért nem panaszkodhatunk, hiszen itt-ott felbukkan a hétköznapi életterek közel sem átlagos szűrőn át bemutatott néhány szelete.

Ha az ember Közép-Európában, azon belül is Magyarországon szocializálódott és már/még eszméleténél volt a 80-as/90-es években, egy közösséget bizonyosan ismer: a Szomszédokat. A gazdagréti panelház arcai sokunk retinájába beleégtek. Nemcsak a kissé suta, szárnybontogató magyar sorozatgyártás…

Elég ijesztő belegondolni, hogy ha például valaki komolyan rosszul lesz ma Budapest egyik metróaluljárójában vagy csak az utcán, akkor esetleg nem érkezik segítség, mert részeg turistának vagy hajléktalannak nézik. De nem is kell ilyen messzire menni, elég, ha egy zöldfülű kismama próbál meg…

Hogy megtudjuk, milyen is volt a szomszédolás régen, nem is kell olyan messzire menni. Elég, ha vidéken felnőtt nagyszüleinket faggatjuk, akik amellett, hogy jobbnál jobb sztorikkal látnak el, még hálásak is lesznek a törődésért. Az én nagymamám például egy dél-Dunántúli, aprócska faluból származik,…

Ildi (megváltoztattam a nevét) azzal kereste meg medvét, hogy nem elég, hogy az Isten megáldotta egy Magdianyus szomszéddal, de az ötletekből is kifogyott, hogy mit tehetne ellene. Nem irigyeljük, az egyszer biztos.

Minden lakóközösségben fellelhetőek a már-már kötelező karakterfigurák. És mivel természetesen mindig nekünk van igazunk, így ezekbe a típusokba csakis mások tartozhatnak. Lássuk!

Facebook-on írt Medvének Zsuzsa (nem ez az igazi neve), aki beleegyezett, hogy kitegyük az oldalra is a problémáját, mert tapasztalat, hogy a gondja sajnos nem ritka.

Te jó szomszédnak tartod magad? Csekkold listánkat és nézd meg, tényleg megteszel-e mindent azért, hogy "kedves szomszéd" legyél és ne "hisztis szomszéd"!