Sosem tudhatjuk biztosan, ki is él a szomszédunkban. Főleg, ha az illető sosem jár ki. Nos, ez a tézis fokozottan igaz a háziállatokra. A macskákon és kutyákon túl azonban van még bőven faj, amely megfordul a nagyvárosok forgatagában. A hal-hörcsög-tengerimalac tengelyt elhagyva jönnek azok az extrémebb állatok, amelyek tartása kérdéseket vet fel. Leginkább a szomszédokban.
Első körben érdemes lenne persze meghatározni, mit is tartunk “extrémnek” a házi kedvencek terén. Mert ugye van, aki számára akár egy – egyébként terráriumban tartott – hangyafarm is lehet az (itt jegyeznénk meg, hogy nem, nem jó ötlet a játékboltokban kapható műanyag hangyafarm panelban lakó családoknak!). Mindenesetre maradjunk annyiban, hogy a nem szokványos, urbanizált élőlények mindegyike idetartozik.
Ha a szomszédodnál lakik extrém állat, erre számíthatsz
Vadászgörény
Rövid életű divathullám volt a szőrös és izgága emlősök felbukkanása a városlakók körében. Ez derül ki a görényekkel kapcsolatos praktikus tudnivalók után kutatva is, hiszen a bejegyzések javarészt 2010 előtti időszakra datálhatók. Ettől függetlenül nyilván lapul még itt-ott néhány példány.
A sokszor pórázon sétáltatott, kocsmákban nyakba tekeredő lények nem sok vizet zavarnak, csak kevesekben állt meg az ütő a látványukra. Persze sosem lehet tudni, mikor jön szembe egy görény-fóbiás, de hát erre igazán nem lehet előre készülni. A legnagyobb gond talán ezzel a menyétfélével az, hogy ragadozó állat. Szóval, ha kinyírja a szomszéd húsvéti nyusziját, ne csodálkozzunk. Erre azonban alapvetően kevés ideje jut, hiszen napi 14-18 órát alszik. Jó eséllyel tehát vagy megőrülni látjuk, vagy aludni. Ennek fényében tulajdonképpen nem sokat zavar, főleg, ha jól bezárjuk szerencsétlent a lakásba. A rohangálás és aktív ébrenlét során azonban lehet, hogy kiborítja az alattunk lakót. Úgyhogy parkettás lakásba nem, vagy csak kisméretű filccipőkben ajánljuk!
Óriás, szőrös madárpókok
Na ez az állat, amivel feltehetően senki sem szívesen találkozik a gazdiján kívül. A javarészt terráriumban mászkáló nyolclábú madárpókfélék amúgy kevésbé veszélyesek, mint az a közhiedelemben elterjedt. Szóval, ha szembejön a gangon egy tarantula, nem feltétlenül kell hangosan meggyónnunk minden bűnünk a halál árnyékában. Ettől függetlenül, nyilván nem érdemes ingerelni a szőrös teremtményeket, ha véletlenül áttévednek hozzánk a vasárnapi rántott húsozás közben. De az idegméreg, amelyet konfliktushelyzetben Pistike kis kedvence belénk fecskendez, nem halálos. Inkább csak kegyetlenül fájdalmas.
Bár úgy véljük, gyengébb idegzetűeknek egy ilyen lény látványa nagyobb sokkot okozhat, mint a csípése. Ennek értelmében a póktartók jobban teszik, ha fokozottan ügyelnek kis barátaik őrzésére. Magunk részéről nem is nagyon hirdetnénk a szomszédságban, hogy kivel osztjuk meg az otthonunkat. Ne verje le feleslegesen Mari nénit a víz, ha nyitjuk az ajtót-ablakot.
Kígyók
Ha a pókfóbia nem lenne elég, a kígyóktól való félelem talán még erősebb az átlagemberek körében. Érthető, mégiscsak súlyos szerepet rótt rá az európai kultúra a csúszó-mászó lényre. Persze, hogy mi volt előbb, az ádáz természet, vagy a sztereotípia, azt már nehéz felfejteni. Legyen elég annyi, a nagy többséget leveri a víz, ha akár csak felvételen meglát egy kígyót. Úgyhogy, ha egy mód van rá, ne az ablak alá tegyük a házi kedvenc terráriumát.
A kígyók tartása egyébként nyilván komolyabb klímát és felszereltséget kíván, így a jószág féken tartásán túl a penészedésre és a falak vizesedésére is érdemes figyelni, hiszen az sem csak a mi otthonunkra hat ki.
Ha te szeretnél extrém állatot tartani, erre figyelj!
Bársonyos gyapjú birka, boxpartnernek is kiváló kenguru, ébresztőórát helyettesítő kakas: mindegy, hogy mire vágyunk, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit jó ismerni. Egyrészt, nem árt, ha csak legálisan és tökéletesen megfelelő körülmények között tartott állattal élünk együtt. Másrészt van a törvénykezésnek egy, a szomszédjogra vonatkozó része is.
Nagy bevásárlás előtt tehát érdemes ebben alaposabban elmélyedni. Addig is. zárásképp íme néhány szemelvény a jog világából, kommentárral:
Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat el kell különíteni.
Szóval lehet, hogy egy kígyó-nyuszi kombináció nem szerencsés!
Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszerességű, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
Ez egy elég mókás kitétel. Szóval legalább egyszer mindenki nézze meg, megvan-e még a kígyója! :)
Szintén az állattartó kötelessége, hogy biztosítsa az állat megfelelő és biztonságos elhelyezését, szakszerű gondozását, valamint hogy megakadályozza az állat szökését. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is meg kell teremteni azonban a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
Isten ments, hogy a tarantulám pihenését bárki zavarja! De mi van akkor, ha a szomszéd állandóan flexel?
A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
Vadászgörény után sebesen elhullajtott gurigákra is vonatkozik a törvény!
Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat nem rakható ki, a tartásával felhagyni nem szabad. Tilos az állatot elűzni, elhagyni vagy kitenni.
Komolyabb veszekedés esetén se tegyük ki pókunkat! Nincs az a konfliktus, amit szép szóval és/vagy állateledellel meg ne lehetne oldani!
A tulajdonos az állattartás során is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Szóval hiába szeret Samu kígyónk napozni, ne vigyük ki a nyakunkba a gangra, ha Piri nénit kiveri tőle a víz!
Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz.
Ha a görény megrágja a kapunyitó kábelét, legyünk szívesek fizetni a közösség helyett!
Fentiek tudatában, felelősen válasszunk kisállatot gyermekünknek vagy magunk mellé társnak, de vegyük figyelembe az állattartók nagy szívét is és ennek megfelelően közöljük a szomszéddal, hogy ideje almot cserélnie a kis kedvence alatt!