Újabb olvasói levelet kaptunk, ami egy több szereplős problémát tartalmaz és medve legyen a talpán, aki azonnal tudja a megoldást! Ubul (nyugi, én találtam ki ezt a nevet) egy ázásos problémával kereste meg házmestermedvét ami nagyon jól esett és igyekszünk is segíteni.
A levél így szólt:
Kedves Házmestermedve!
A tanácsodat szeretném kérni. Van egy tetőteraszom, amely alatt a szomszédnak egy szobája van. Nemrég jelezte a szomszéd, hogy beázik. A közös képviselő kiküldött egy burkolót, aki elkezdte a teraszomon nézegetni a járólapot meg a fúgát. Azt javasolta, hogy fúgázzuk újra, és ha az nem segít, akkor majd felbontjuk az egész teraszt. Én úgy gondolom, hogy a járólap meg a fúga tartozik az én lakásomhoz. Ami az alatt van, az már szerkezeti elem, tehát az már a társasházé. Továbbá azt is gondolom, hogy a vizet nem a fúgának kellene megfogni, hanem a födém részét képező szigetelésnek. Tehát
a) a fúga javítására nem kötelezhetnek (a saját pénzemből), mert annak nem az a funkciója, hogy megfogja a vizet, hanem csak hogy szép legyen a teraszom. Ebből következően a beázás oka sem lehet.
b) Ha hiba van, akkor annak lejjebb, a födémben (remélhetőleg) található szigetelésben kell lenni. Annak javítását pedig egyértelműen a háznak kell állnia, mivel a födém szerkezeti elem.
Kérem tanácsodat, hogy igazam van-e a fentiekben, vagy ha nincs, hol nincs. Esetleg a többiek számára is tanulságos poszt lehet belőle.
Köszönettel, Ubul
Medveszépnapot!
Melengeti keblem, hogy olvasol. Köszönöm és tartsd meg jószokásod! Apropó, facebookon is követsz már? Mindenképp érdemes, ha másért nem, akkor az ilyen jó fej medvés posztokért:
Akkor haladjunk lépésben.
Kinek a költsége?
Gondolom, ez a legégetőbb kérdés. Egyetlen újabb kérdéssel és a ráadandó válasszal egyértelművé válik a megoldás.
Ha nem lenne burkolat a teraszon, akkor beázhatna a szomszéd?
Természetesen nem, mert a szerkezet lemezes vízszigetelése megvédené. Ez a szigetelés a szerkezethez, tehát a Társasház közös tulajdonához tartozik. A társasházi alapító okiratban kerülnek rögzítésre a közös tulajdonban lévő szerkezetek, ott leellenőrizhető. A házkezelődtől elkérheted... Átolvasod és megnézed, hogy mit ír a teraszról. Van, ahol nagyon egzakt megfogalmazás van, hogy mi a közös tulajdon és sajnos van, ahol teljesen elhanyagolt.
Személyes példa, hogy az én erkélyem (belvárosi bérház) 1800-as években épült still kőkorlátja bizony az én költségem, mert az alapítóban konkrétan meg van fogalmazva. A korlát már az én “felépítményem”, így a helyreállítása is az én költségem.
Minek van a fuga?
A kültéri teraszon a fuga szerepe a (hőmérséklet-változások miatt) méretváltozó burkolólapok szemmel nem látható, de létező mozgásának felvétele, mert egy sokkal rugalmasabb anyag, mint maga a burkolólap.
Ezáltal megóv a burkolólapok egymásnak feszülésétől és esetleges sérülésétől és felveszi a tágulásból, összehúzódásból fakadó feszültséget. Természetesen egy összefüggő felület esetén csökken a szerkezetbe kerülő víz, de nem a fuga szerepe a vízszigetelés, viszont ha nem folytonos, akkor a terasz lapjai hamarosan felfagynak és elválnak az aljzattól.
A jövőre nézve neked is ajánlatos figyelni a fugák állapotát, mert itt is igaz, hogy az időben érkező karbantartás sokkal olcsóbb, mint a javítás (fugázás vs. elvált lapok pótlása, cseréje). (Apropó van tartaléklapod, vagy veheted a teljes teraszra valót?)
Tehát, amellett, hogy a fuga passzoló színével hozzájárul a teraszod szépségéhez, további feladata az, hogy a keletkező feszültséget elnyelje, csillapítsa, hogy ne a lapod repedjen fel, vagy pattogjon le. Ezt remekül látod.
De azért szigetel a fuga?
Az úgynevezett flexibilis fugázóhabarcsnak is van vízfelvétele, ha cementes bázisú (az epoxi alapúnak nincs). Ez azt jelenti, hogy vízbe mártva egy bizonyos mennyiségű vizet felszívnak. Az ilyen típusú fugázóhabarcsok vízfelvétele alacsony ugyan, de a vizet áteresztik, tehát nem alkalmazhatóak víz elleni védelemre. Talán ezért sem fugából építették a Hoover Gátat.
Jó, ez gonosz volt.
A lényeg, hogy a burkolatokat ragasztóhabarccsal kell fektetni a terasz aljzatára felhordott vízszigetelésre, mert a kent vízszigetelés megvédi az aljzatot a víz hatásaitól, így növelve meg annak élettartamát.
És itt van a kutya elásva, EZ a vízszigetelés, nem a fuga.
A fuga cseréje lehet, hogy megoldja ideig-óráig a problémát, hiszen eddig nem ázott a szomszéd, de nem a probléma gyökerét kezeli. Így én nem is mennék bele. Mostantól majd pár évente mindig újra kell fugázni?! Nem szeretem a félmegoldásokat.
Fentiekből és az elmondottakból az a javaslatom, hogy mielőtt pisztolyt, géppuskát, Trump tweetje után atombombát (?!) kezd felhalmozni a két fél (társasház vs. tulajdonos), higgadtan a megoldás irányába próbáljatok elmozdulni.
Nézzük csak, ezt hogyan lehetne legokosabban:
1) Érdemes fugáznod
Ha a mesterember javasolta a fugázást, akkor valószínű az nincs jó állapotban, tehát érdemes valóban megcsinálni. Csak idő és nem tény kérdése, mikor kezdenek a lapok felválni. Ugyan ázás szempontjából lényegtelen, de neked fontos, állagmegóvás szempontjából.
2) Hiányzik a szigetelés
Amennyiben a lapburkolat alól hiányzik a kent szigetelés, akkor nem szakszerű volt a burkolás. (mert a szerkezetre kent szigetelés, ragasztó, lapok, fuga kerül és nem csak lap és fuga) Ez hiányosság.
3) Van szigetelés, csak tönkrement
Ebben az esetben azonban valószínű, hogy a szerkezet lemezes vízszigetelése öregedett el vagy eleve nem szakszerűen készült el, csak eddig nem érkezett ekkora mennyiségű víz a szerkezetbe. Ilyen van, a tetők szigetelései is kilukadnak, illesztései elengednek, stb…
Hogy csinálná ezt Házmestermedve?
Első gondolatom, hogy a társasház biztosításának költségére kell megjavíttatni ezt a problémát. Ezzel elkerülném a ház és a tulajdonos egy hosszan tartó háborúját és/vagy ellenségeskedését, miközben a szomszéd csak ázik és ázik. Gyorsan megoldódna a beázás és lesz egy új lapburkolat a teraszon is. Mindenki boldog. Igaz ez már csak azért is, mert a legnagyobb valószínűséggel a szerkezetben lesz a hiba.
Kihívnám a biztosítót
és megtudnám, hogy milyen munkaköltséget fogad el. Láttam már olyat, hogy a burkolólapot, annak a ragasztását és a fugázás költségét nem akarta állni, csak a vízszigetelés költségét. Ilyenkor kell jelezni a jegyzőkönyvbe, hogy várjuk annak a biztosító által javasolt kivitelezőnek az elérhetőségét, aki úgy javít szakszerűen szigetelést, hogy nem szedi fel a lapokat.
Egy jó tanács: nem burkolóval kell javíttatni a szigetelést, hanem szigetelő szakcéggel, szakemberrel, ha jót akartok magatoknak és a beázó szomszéd idegeinek.
Közös képviselőként tudom, hogy ez egy melósabb dolog és együttgondolkozást igényel a tulajdonossal, de "ilyen ez a pop szakma". Nem szép dolog a tulajdonossal fugáztatni és közben nézni a kedvenc filmünket a tévében, amíg ő pörög a mi feladatunkon.
Mi van, ha nincs a háznak biztosítása?
Ha így nem megy, akkor a lakás biztosítása is szóba jöhet, ha az van.
Ám véleményem szerint a szigetelés problémája nem a te sarad és pláne nem a te kövednek a dolga. A tető sem a tied, ami a te lakásod beázását gátolja.
Kis happy end a végére
Unokatestvérem is tetőteraszos lakásban lakik és ott is pont így ázott az alatta lévő lakás. Ott is futottak egy kört, hogy ő csináltassa meg. Kis kardcsörte után a ház saját költségen felverte a teraszt, szigetelte a födémet és újraburkoltatta. Naplemente, stáblista.
Az erő legyen veled.
Neked is van egy házas problémád? Mármint nem olyan házas hanem HÁZAS? Akkor nosza, küldd be házmestermedvének, hátha van rá egy jó ötlete.
Ha pedig nálatok pont közösképviselet-váltás van, akkor hadd ajánljam, khm, MAGAM. Itt tesztelheted a saját képviseleted, hogy mennyire jók, itt pedig olvashatsz rólunk. Küldj egy mailt, hogy szívesen látnál magatoknál, a többi már az én dolgom! ;)