Nincs is jobb annál, mint amikor a szomszéd az aznapi ínycsiklandó menüből kóstolót juttat a szomszédainak, igen ám, de ha ezek a finomságok az ablakon keresztül érkeznek, akkor már nem annyira őszinte a mosolyunk.

A most elbeszélt történet is elég embert próbáló, bár sajnos nem mondhatom, hogy elszigetelt, egyszeri esetről van szó. Ha nem is tökéletesen megegyező mégis igaz, de rémtörténetnek is beillő beszámolók keringenek a neten.

Az alap story az lenne, hogy egy ismeretlen lakó nap nap után azzal örvendeztetni meg a társasház alsóbb lakóit, hogy kaphatnak egy adagot az aznapi ebédből és/vagy vacsorából. A hálátlan lakók pusztán annyit nehezményeznek, hogy nem csengetés után tányéron érkezik a kóstoló, hanem az erkély korláton és az ablakpárkányon csorog lefelé, míg végül hányásra emlékeztető tócsában gyűlik össze a társasházat körülvevő járda szegletében, miután valamelyik ablakból/erkélyről kiöntötték.

Bár már születtek a blogon cikkek, amik a társasházi szemét kezelés témájában íródtak vagy érintették azt, de ez a mostani egy kicsit rendhagyó lesz, hiszen a fenti példa megérdemli a kiemelt figyelmet. A fenti adakozóhoz hasonló lakókat csak ritkán értik meg a szomszédaik, így most fontosnak érezzük rávilágítani a mögöttes okokra, hátha a jövőben megváltozik majd a hozzáállás a hasonló esetekhez.

6 remek indok, hogy miért jó dolog csatlakozni egy ilyen kezdeményezéshez

Friss kerülhet az asztalra

Fontos megelőzni az otthoni feszült légkört, kapjon a ház ura minden nap friss főtt ételt az asztalra, lehetőleg a megérkezésekor találva, gőzölögve. Igen ám, de a tegnapi maradékot meg el kell tüntetni valahová, mert csak foglalja a helyet.

Naná, hogy a sok egyedülálló, besavanyodott panelkocka ezt nem érti. Főzelék a fejükre, szó szerint.

Segítség az utca állatainak

Annyi a kóbor állat él a vidéken, miért ne etethetnénk őket?! Nehezebb lesz befogni őket a helyi állatvédőknek? Dolgozzanak csak a nemlétező fizetésükért! Mert sokan lesznek és majd jól ideszoknak pl. a patkányok? Ugyan már, nekik csak a hírük rossz, tudni illik nagyon intelligens állatok, érezzük magunkat megtisztelve, hogy pont a mi társasházunkat tekintik elsődleges bázisuknak.

Ez az eljárás kíméli a fájó ízületeket

Persze sokkal kényelmesebb az etetés, ha a saját kanapékról is megtehetjük. Mennyivel jobb már mint lebattyogni azon a rengeteg lépcsőn...  Itt a tökéletes megoldás, öntsük ki a maradékot az ablakon! Elvégre előbb-utóbb majd a fennakadt darabokák is leérnek a talaj szintre, így legalább a később érkezőknek is akad majd valami.

Fejleszti a szomszédok gasztronómiai ízlését

Nagyon kevés ember akad, aki ingyen kap kóstolót minden egyes nap a legfinomabb falatokból. Egyszerűen annyira jól főzünk, hogy még örüljenek, hogy nem kell fizetniük a lepotyogó morzsákért. Hálátlan népség...Még van pofájuk azt várni, hogy a bort is mi szervírozzuk a vacsorához?!

Csökken a szemét mennyisége a kukákban

Mást se lehet hallani a médiából, minthogy csökkentsük a szemét menyiségét, ne dobáljunk mindenféle még használható dolgot a szemetesbe. Tessék...Nem lehet panasz, miattunk aztán tuti nem fog nőni idén a kommunális hulladék díja a társasházban.

Ez mindig így van az úttörő, haladó szellemű embereket folyton megpróbálja visszahúzni a maradi tömeg. Ősemberek..inkább olvassanak több környezetvédelmi weboldalt és csatlakozzanak.

Így tuti nem dugul el a WC a csirkecsonttól

Folyton azon nyafog a közös képviselő, hogy a WC-n lehúzott nagyobb tárgyak eldugítják a csőrendszert ezért nyomatékosan kérte, hogy ezt hanyagolják a lakók a jövőben. Igazi szófogadó gyerekek vagyunk, mi aztán semmi nagyobb falatok nem öntünk a WC-be, micsoda ocsmány szokás. Fúj.

Ha valakinek a fenti pontok átnyálazása után sem lenne teljesen egyértelmű, akkor itt az ideje, hogy szóljunk, hogy ez bizony tömény szarkazmus volt!

Ételt kiönteni az ablakon nemcsak undorító és a többi lakónak bosszantó cselekedett, hanem komoly higiéniai problémákat is felvet. Tessék megtanulni megfelelő mennyiségű ebédet készíteni, vagy mindenki számára elfogadható módon gondoskodni a megmaradt ételekről!