Ha szeretnél felkészülni az elkerülhetetlenre, akkor megmutatom, hogyan tudsz gondoskodni a szeretteidről, a legnehezebb időszakban.

Részletesen bemutatom, hogy:

• kinek és miért érdemes végrendelkezni,
• a végrendelet formai, jogi és tartalmi követelményeit
• kitagadásra vonatkozó tudnivalókat
• a végrendelet fajtáit
• a végrendeletet érintő jogi alapfogalmakat
• és lesz néhány hazai érdekesség is a témában

Készít oda magad mellé egy jeges málnaszörpöt, az a medvék kedvence, mert ez nem lesz egy rövid cikk, de cserébe megígérem, hogy minden bizonytalanságodat eloszlatom a témában. Ha mégsem, a végén kérdezz bátran.

Ha cikk olvasása közben találkozol olyan jogi kifejezésekkel, amikben bizonytalan vagy, akkor a cikk végén találsz egy hasznos szótárt. Használd bátran, akkor is amikor a saját minta vagy végleges végrendeletedet készíted!

Otthon is írhatok hivatalos végrendeletet?

Hát persze! Vannak azonban törvényi előírások, amikre oda kell figyelned, ha saját kezűleg szeretnél végrendeletet készíteni. Részletesen ki fogok térni a cikkben arra, hogy az írásbeli végrendeletnél, milyen tudnivalók vannak, és mi miatt lehetne megtámadni egy végrendeletet.

 Kezdjük is mindjárt az elején:

Mit kell tudni a végrendelkezésről

• A végrendelet lehet írásbeli és szóbeli is. Az utóbbira csak akkor van lehetőség, ha a végrendelkező gátolva van abban, hogy írásba foglalja végakaratát. Azt is jó tudni, hogy a szóbeli végrendeletnek saját feltételei vannak.
• A magyar törvények nem engedik, hogy házi kedvenced örökölhessen.
• Örökös lehet egy személy, egy közintézmény pl múzeum, vagy önkormányzat, vagy idősek otthona esetleg egy alapítvány.
• 15 évesnél idősebb személy már végrendelkezhet, de nagykorúságáig jegyző előtt kell ezt tennie.
• Írhatsz a végrendeletbe feltételeket, de azok betartása jogilag nem kötelező az örökösökre nézve.
• Végrendeletet minden természetes személy írhat, aki cselekvésében nincs korlátozva.
• A végrendelet tárgyát képezheti: ingatlan, ingóság és különféle jogok is. A leggyakoribb vagyontárgyak, amiről végrendelet készül általában: a lakóingatlan, a bankszámla tartalma, készpénz, gépkocsi és a vagyon értékű jogok pl. szerzői jogok, üdülőhasználati jog. Szóval ezeket ne felejtsd majd ki te se!
• Ha a végrendelet megírása után új vagyonhoz jut az örökhagyó, akkor arra nem vonatozik a korábbi végrendelet. Vagy új végrendeletet kell írnod ilyen esetben és belefoglalni az új vagyonodat, vagy a kimaradt vagyonra a törvényes öröklés szabályai lesznek érvényesek. (Ezt ki fogom fejteni bővebben is, olvass tovább!)
• Örökös lehet egy meg nem született magzat is, amennyiben már megfogant, és élve születik.

• Egy végrendeletben csak egy személy végrendelkezhet, még a házastársak sem képeznek kivételt ez alól.
• Ha az örökhagyó nem köti ki, hogy több örökös esetén, ki mennyit örököljön, akkor egyenlő részt kapnak.
• Egy végrendelet csak akkor válhat érvénytelenné, ha megtámadják, amit csak érdekelt személy tehet meg.
• Több végrendelet esetén, mindig az utolsó az érvényes.
• Egy végrendelet akkor lehet hatálytalan:
  a. ha visszavonták
  b. új végrendelet született
  c. a közjegyzőnél letett végrendeletet visszaveszik
  d. szóbeli végrendelet esetében az időmúlás is fennállhat

De lássuk, hogy neked egyáltalán el kell-e gondolkodnod a végrendelet elkészítésén...

Kinek és miért érdemes végrendelkezni?

Sajnos kilépni a lakásod ajtaján sok veszélyt rejt, ott vannak pl. a közlekedési szerencsétlenségek. De otthon maradnod sem életbiztosítás, elfordulhatnak konyhai vagy fürdőszobai balesetek, egészségügyi traumák.

Persze nem szabad sötéten látni az életet, de előre tervezni azért szabad, ezért is szokás biztosítást is kötni.

Végrendelkezni mindenkinek érdemes:

• akinek van valami ingósága vagy ingatlana és
• ha nemcsak az elsődleges törvényes örökös áll közel a szívedhez, hanem egy másik személy, egyesület vagy intézmény is
  
• akinek a családi helyzete összetettebb, és szeretné megelőzni a hosszadalmas jogi vitákat a lehetséges örökösök között

Ha hirtelen nem tudsz elképzelni ilyet, akkor hozok néhány példát a bonyolultabb esetekre:

• vannak a családban vér szerinti gyerekek (de legalább egyiküket kitagadnád)
• mostoha gyerekek (akikre hagynál valamit)
• vagy adoptált, nevelt gyerekek
• élettárs
• esetleg keresztgyerekek vagy más hozzád közelálló személyek
  

Mi történik akkor, ha mégsem rendelkezel a vagyonoddal?

A törvényes öröklés sorrendje

Életbe lép a törvény által kimondott sorrend, és annak megfelelően osztják szét a javaidat. Ez a lista a helyettesítés elvével működik, ami azt jelenti, hogy ha az adott pontban megnevezett személy nem létezik, akkor a lista következő pontjában megnevezett örökös jön.

Leszármazók: (A leszármazók mellett a házastárs, egy gyerekrészt és korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.) A történelemben ismert szokásokkal ellentétben, ma már a vérségi leszármazás a fontos, a házasságon belüli vagy kívüli születés ténye nem. Ha van az öröklésből valamiért kiesett gyerek, akkor egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyereke(i) örököl(nek) helyette. Sajnos előfordul, hogy a szülő túléli a gyermekét, ilyenkor az elhunyt gyerek helyett az az ő gyermekei, azaz az unokák öröklik a ráeső részt.

Házastárs

• ha egyedüli örökös a házastárs: leszármazó és a szülők hiányában
• ha vannak leszármazók: 1, a közösen lakott lakásra halálig tartó haszonélvezet kap 2, a többi hagyatékból egy gyermeknyi részt örököl
• szülő melletti házastársi öröklés: Leszármazott hiányában ő örökli a közösen lakott ingatlant. A további hagyatékot felesben örökli az örökhagyó szüleivel osztozva.

Felmenők és oldalrokonok: Amit idegen szóval parentéláris öröklésnek nevezünk. Felmenőnek számítanak a szüleid, nagyszüleid, dédszüleid és így tovább, ők az egyenes ági rokonaid felfelé. Egyenes ági rokon az, aki szülés kapcsán áll veled rokonságban. Oldalági rokon pedig mindenki más, aki mégis a vérrokonod pl. nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, a nagyszüleid testvérei (rájuk létezik  egy rövid kifejezés?!).

Állam: Örökös hiányában, szükséges örökös az állam. Az örökhagyó tartozásaiért csak a hagyaték értékével felel.

Ha ezek után már elhatároztad, hogy szeretnél végrendeletet írni, akkor most azt is el kell döntened, hogy milyen fajtát szeretnél. 

A végrendelet fajtái

közvégrendelet
írásbeli magánvégrendelet

• holográf végrendelet: A végrendeletet teljes egészében az örökhagyó maga írja és aláírja.
• allográf végrendelet: Allográf végrendeletnek számít a más által lejegyzett, vagy géppel írt végrendelet. A végrendeletet az örökhagyó aláírja két tanú jelenlétében, vagy az aláírását előttük magáénak elismeri. A tanúk a minőségük feltűntetésével írják alá. (Ez közérthetően annyit tesz, hogy a „tanú” szónak szerepelni kell a nevüknél.)
• közjegyzőnél letett végrendelet: Olyan végrendelet, amelyet az örökhagyó személyen letétbe hely a közjegyzőnél.

Bármelyik végrendelet fajtát választod is, csak akkor lesz jogilag érvényes, ha betartasz néhány előírást.

Mi alapján készítsek végrendeletet?

Vannak minta végrendeletek a neten, amik segíthetnek, de legtöbbször ezek nem tartalmazzák a tudnivalókat csak megmutatnak egy sablont. Ha valóban megtámadhatatlant szeretnél, akkor olvasd el a lenti törvényi követelményeket! 

Formai követelmények, aminek eleget kell tenni

• Az egyik legfontosabb, hogy a végrendeleten külsőleg látszódnia kell, hogy azt az örökhagyó személyesen tette. Nincs olyan, hogy Pali írásban azt állítja, hogy te így akartad.
  
• Halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. Ez annyit jelent, hogy látszódjon rajta, hogy a halálod esetén ezt meg ezt szeretnéd.
  
• A végrendeletben nem kötelező örököst megnevezni. Valakinek a kitagadása vagy kizárása okiratba foglalva is végrendeletnek minősül.
• Magának a végrendelet szónak nem kötelező szerepelni az okiratban. (De ártani nem árt, ha ott van.)
  

Ha írásban szeretnél nyilatkozni a végakaratodról, akkor további szabályokat is be kell tartanod.

Az írásbeli végrendelet kötelező formai elemei

• A fenti végrendelet formai követelményeinek itt is érvényesülnie kell.
• Az örökhagyó csak olyan nyelven készíthet írásbeli végrendeletet, amilyen nyelven képes megérteni, azaz írni és olvasni tudja az adott nyelvet. Ha javasolhatom akkor, hacsak nincs különösebb okod, maradj az anyanyelvednél.
• Az írásjelek meg kell, hogy feleljenek a közönséges írásjeleknek. Ez azt jelenti, hogy kódolva, szimbólumokat használva, vagy gyorsírással nem elfogadható lejegyezni a végakaratot.
• A holográf és az allográf típusú végrendelet esetében is saját kezűleg kell aláírni a végrendeletet. A végrendelkező személyazonosságának egyértelműnek kell lenni az aláírásból, így a teljes név aláírása a célszerű. Ha valakinek címezve írod a végrendeleted -bizonyos esetekben- csak az utónév aláírása is elfogadhatónak bizonyulhat.
• Ha végrendelet több különálló oldalból áll, akkor minden oldalt számoznod kell, és aláírnod. A holográf végrendeletnél a végrendelkezőnek, az allogfráf esetében a tanúknak is oldalanként szükséges a kézjegyükkel ellátni az oldalakat.
• A végrendelet kidolgozására, megfogalmazására nincs formai követelmény, csak minta végrendeletek léteznek, saját szavakkal meg lehet tenni, csak figyelni kell az esetleges vagyontárgyak egyértelmű megnevezésére.

Azt már tudod, hogy mire figyelj formailag, de lenne itt még néhány lényeges pont, ami felett nem szabad elsiklanod.

Az írásbeli végrendelet tartalmi elemei

• A keltezés idejét fel kell tüntetni. A keltezés idejének egy adott, konkrét napra kell vonatkozni pl. 2017.09.20. de elfogadható más forma is, amennyiben egyértelműsíthető belőle, hogy melyik napra gondol az örökhagyó pl. 2016 szilveszter estéjén Az ügyvédi bélyegző (amennyiben kerül rá) önmagában nem megfelelő a keltezés idejének megjelöléshez.
• Az új Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) A 2013. évi V. törvénye szerint a keltezés helyének megjelölése már nem kötelező.
• Végrendelet esetében fontos az összeférhetetlenségi szabályokra odafigyelni, különben részlegesen érvénytelenné válhat. A végrendelet kialakításában segédkező személyek vagy azok, akik a végrendelet idejében a segédkezők hozzátartozóinak számítanak, csak akkor örökölhetnek a rájuk vonatkozó részt a végrendelkező saját kezűleg írta és aláírta. Ha olyan tanú is szerepel a végrendeletben, aki maga is kedvezményezett, azaz örököl valamit, akkor másik két tanú aláírása is kell a végrendeletre.
• Az örökösöket nem feltétlen szükséges név szerint megemlíteni, de egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. Pl. ha egyszem gyereke van az örökhagyónak, akkor a „fiam” vagy „lányom” kifejezés elfogadott.

Most már mindent tudsz, amit tudnod kell. De lazításképp hoztam néhány érdekességet a témával kapcsolatban, ha még mindig szívesen megosztanád a társaságodat, olvasás formájában, egy medvével.

Érdekes tények a magyar emberekről a végrendelkezéssel kapcsolatban

Egy nemrég készül felmérés szerint hazánkban 100 emberből 4-en készítenek végrendeletet, míg az USA-ban a felnőtt lakosságból 45-en.

A fővárosban 100 elkészített, de valamilyen szempontból, hibás végrendeletből, több mint 90-t megtámadnak az örökség reményében. Leggyakoribb hibának az oldalak számozásának elmaradását, valamint az aláírásokkal és tanúzással kapcsolatban fellépő hibákat nevezték meg a felmérésben.

 

Ha szeretnél kiigazodni a jogi fogalmak útvesztőjében a végrendelettel kapcsolatban, akkor olvass tovább, mert összeszedtem a legfontosabb kifejezéseket.

Végrendelethez kapcsolódó fogalmak közérthetően

Természetes személy: Ez egy jogi kifejezés azokat az élő embereket értik alatta, akik jogképesek, azaz aki jogaik birtokában vannak és kötelezettséget vállalhatnak. Tehát például nem cselekvőképtelen vagy kiskorú.

Örökhagyó: Az a személy, akinek a vagyonát érintő jogutódlás ( azaz öröklés) következik be a halálát követően.

Hagyaték: Az elhunyt személy vagyonának, jogainak és kötelezettségeinek azon része, amiről az öröklés szól. Minden amit tovább fogsz adni.

Örökrész: Abban az esetben, ha több személy örököl, akkor egyes személyeket megillető rész a vagyonból vagy vagyontárgyakból. Pl. Pistikének egy váza, Lacinak az autó, Katinak meg némi készpénz.

Kötelesrész: A minimum részesedés, ami a közeli rokonokat megilleti az örökhagyó vagyonából. Az örökhagyó azon rokonait érinti ez a rész, akik végrendelet hiányában a törvényes örökösök lennének. Jó tudni, hogy a végrendeletben törvénybe foglalt okok miatt, lehetőség van a kitagadásra, így az örökléstől elesik a kitagadott személy.

Örökös/örökösök: Az örökhagyó egyetemes jogutódja, magyarul a hagyaték új birtokosa(i).

Végintézkedés: Az örökhagyó vagyonának egészét vagy részét érintő jognyilatkozat, ami az örökhagyó halálára vonatkozik.

Végrendelet: A végintézkedésnek több formája van, ezek közül az egyoldalú jognyilatkozatot nevezzük végrendeletnek.

Mint láthattad a végrendelkezésnek számos szabálya van, de nem lehetetlen elkészíteni. Ha eddig eljutottál, akkor már neked is biztos sikerülni fog, ha mégsem akkor kérhetsz ügyvédi segítséget is. Ha kérdésed van akkor pedig írj nekem is bátran!