Ha valaki albérletet keres gyakran szembesül azzal a ténnyel, hogy a közös költség is szerepel a rezsi elemi között, mint számára kötelezően fizetendő tétel. Jól van egy így?! Kinek is kellene ezt fizetni a tulajnak vagy a bérlőnek?

Megfelelő albérletet találni bizony továbbra sem könnyű feladat. Miután megtaláltad az ideális lakást még mindig ott lóg a levegőben az rengeteg megbeszélni és leegyeztetni való a tulajdonossal, hogy tisztán lássa az ember, hogy mi várhat a pénzéért és a jogok mellett milyen kötelezettségek fogják terhelni a jövőben. Az egyik gyakran vitába fulladó ilyen megbeszélésre váró tétel a közös költség fizetése.

Egyesek kardoskodnak amellett, hogy minden körülmények között a tulajdonos problémája, míg mások vérre menő szócsatákat képesek vívni pont az ellenkezőéért, hogy az albérlőnek kell fizetnie. Kinek az oldalán van az igazság? Tényleg fekete vagy fehér a kép vagy ennél árnyaltabb a téma? Most ezt fogjuk kivesézni!

Az elsődleges támpont természetesen a törvény betűje. A közös költségre vonatkozó rész az ingatlan tulajdonosát jelölik ki, tehát ő a felelős a közös költség megfizetésért, ám ebben az alapesetben nincs szó a lakás kiadásáról pusztán pl. a haszonélvezeti joggal rendelkező személy és a tulajdon között tesz igazságot a rendelkezés.

Marad tehát az előre megegyezés. Itt hangsúlyoznám az előre szót, mert sokkal könnyebb még a lakás kivétele előtt egyezségre jutni a feleknek, mint utólag olyan szavakkal vagdalkozni mint, hogy "ez alapvető, evidens, vagy ki gondolta volna, hogy nem erre gondol ő is". Tessék kimondani és megvitatni és akkor tuti nincs félreértés és kellemetlenség a közös költség fizetéséből! Azt ugye mondani se kell, hogy csak az a fix, ami bérleti szerződésbe van foglalva, mert "a szó elszáll(hat), de az írás megmarad", így bármiben is egyeztettek meg végül, az legyen tintával rögzítve.

"Jó, jó megegyezünk, le is írjuk, de mégis kinek kellene fizetni?"

Nem állítom, hogy ahány ház annyiféle közös költség, de az tény, hogy nagy eltérések vannak közös költség és közös költség között, már pedig ahhoz, hogy igazságot tegyünk a közös költséget kell darabokra szednünk.

• A közös költség magába foglalja például a lépcsőház takarítási díját, lift és világítás árát és a szemét díját stb. akkor az a rész vitán felül a bérlőt terheli. Gondolom ezzel még nincs gondja senkinek. Sok közös költségben egyébként ez egy nagyon nagy része az egésznek.
• A közös költség gyakori eleme még az előtakarékossági rész, amikor a társasház lakói azért fizetnek minden hónapban egy picivel többet, hogy a jövőben megvalósít(has)sanak egy nagyobb beruházást. Ezt természetesen  a mostani bérlőre ráterhelni kevésbé lenne méltányos cselekedett.
• Ha a múltban elvégzett "panel program, társasház felújítási díj" is szerepel a közös költségben az már vitatható. Mert bár hosszú távon a lakás tulajdonosának kedvező, mert az ingatlan értéke is nőtt ezáltal, de lényegében a minőségibb, jobban szigetelő műanyag nyílászárók miatt a bérlőnek lesz kevesebb a fűtésszámlája. Ugyan ez vonatkozik a külső szigetelés meglétére is, hiszen a nyári kánikulában a bent lakó fog kevésbé szenvedni a hőségtől.

A fenti listából jól látszik, hogy vannak olyan tételek, amik sokkal inkább a bérlőt terhelik, mint a tulajdonost és fordítva, de vannak nem egyértelmű tételek is, mert mindketten hasznos húznak az adott részből. Tehát a közös költség kérdése sokkal inkább szürke, mint fekete vagy fehér.

Ha szeretnétek a teljesen igazságos közös költség fizetés mellett maradni, akkor tudjátok meg, hogy nálatok mit tartalmaz majd osszátok fel, hogy melyik részt kinek kell majd fizetni a jövőben. Az adott társasház közös képviselője tud felvilágítást adni, hogy az adott ingatlan esetében hogyan tevődik össze a közös költség és milyen elemekből áll.

Mert az élet nem habos torta...

Ezek voltak a logikus érvek egyik és másik oldal fizetési kötelezettsége mellett, de a kegyetlen valóság az, hogyha a lakás kiadója azt mondja, hogy márpedig a bérlő fogja fizetni a teljes közös költséget, akkor természetesen morogni mindenkinek joga van, hogy így nem fair, meg úgy nem igazságos, de ha ő eldöntötte, akkor két opció maradt a bérlőnek. Vagy kiveszi ennek ellenére a lakást és örül, hogy pontot tehet egy ilyen fontos kérdés végére vagy tovább vadászik az ingatlanpiacon és reménykedik, hogy talál egy hasonlóan jó ingatlant, ahol másképp vélekedik a lakás tulajdonosa.

Gyakran lehet találkozni azzal a jelenséggel is, hogy a bár a közös költség fizetését nem hárítja át bérleti szerződésben az ingatlan tulajdonosa a bérlőkre annak a teljes árával megemeli a bérleti díjat. Lényegében más címszóval, de végül mégis a bérlő fogja fizetni, maximum a szájíz lesz egy kicsit más, hogy mire is adunk ki annyi pénzt.

Mielőtt felháborodva kirúgod magad alól a széket az egyeztetés alatt gondolod végig, hogy tényleg megéri-e ezért a havi pár ezer forintért elszalasztani ezt a remek otthont vagy leendő becsületes bérlőt.

Sajnos vagy nem, de egyenlőre az a helyzet, hogy igazán jó (hogy milyen szempontból az most mellékes) bérleményt találni nagyon nehéz, mert több tucatnyi jelentkező akad rá és a tulajdonos van abban a kiváltságos helyzetben, hogy válogasson a leendő bérlők között ezt jó fejben tartani.

A közös költséget tehát lényegében bármelyik fél fizetheti a lényeg az, hogy még a legelején tisztázzátok, hogy melyikőtök fogja fizetni.