Kertgondozás közös költség fizetés helyett?

Vajon egy jó ötlet vagy egy hamvában holt elképzelés kertgondozást vállalni közös költség fizetés helyett? Ebben a cikkben most ezzel a nem mindennapi ötlettel foglalkozunk.

Amikor szorosabbra kell venni azt a bizonyos nadrágszíjat, akkor az embernek medvének olyan spórolási ötletek is az eszébe jutnak, amikre korábban még nem gondolt. Valószínűleg ez történt egy társasházi lakóközösség két tagjával is, akik egészen egyedi módját találták ki annak, hogy hogyan tudnák a közös költség fizetést megúszni.

Olvassátok csak milyen különleges levelet fújt a sors a postaládánkba. (Természetesen a levélíró nevét ebben az esetben is megváltoztattuk a személyiségi jogok védelme érdekében.)

"Kedves Házmestermedve!

Egy nyolclakásos mini társasházban lakunk, s felmerült két tulajdonosban, hogy szívesen elvégeznék a kerti munkákat (fűnyírás, sövényvágás, lombgyűjtés, stb.), csökkentve így a ház kiadásait és az általuk fizetett közös költséget. Van ennek valamilyen számvitelileg, jogilag elfogadható formája? A tulajdonosok nem tudnak számlát adni, a közös képviselő nem akar megbízási szerződést kötni (nyilván a saját embereivel dolgoztatna, hisz azért tud garanciát vállalni). Ha mindenki részt tudna/akarna venni a közös kert gondozásában, akkor mindenki kevesebb közös költséget fizethetne. De így?

Válaszod várva üdvözlettel, Szintia"

Mondtam már, hogy imádok olvasói leveleket kapni? Ma még nem?! Pedig így van! Különösen ha ilyen rendhagyó témát fogunk általa boncolgatni.

Tehát ott tartottunk, hogy az ötlet adott, mely szerint csökkentsük a társasház kiadásait a kertgondozási tételekkel (és ezáltal a ránk eső közös költséget is). Már csak egy bibi van, hogy ezt a valóságban, hogyan lehet kivitelezni. Itt jövünk képbe mi itt a házmestermedvénél és feltárjuk a lehetséges utakat és lemondjuk azt is, hogy milyen részletekre kell figyelni.

Számvitelileg is a legjobb megoldás

Medveolvasónk ráérzett az elsődleges irányelvre, ami a kertészet iránt lelkesedő tulajdonosoktól számla adást szorgalmazna, a társasház részéről pedig megbízási szerződést. Bár a levélből egyértelműen kitűnik, hogy ennél a konkrét társasháznál ez problémába ütközik, mégis fontosnak tartottuk leírni, mert más társasházaknál meg egy tökéletesen működő modell lehet. Ennek a módszernek köszönhetően az eredeti kertészetet le lehet mondani és a lelkesebb tulajdonosok felé fordulni, ami nem mellesleg valószínűleg anyagilag is kedvezőbb lesz a társasháznak.

Egységben az erő

A másik lehetséges jövő terv pedig, hogy a lakók összefognak és egyik héten az egyik, másik héten a másik dolgozik a kertbe és mindenki kiveszi a részét. Ha a 80 éves néni nem tud aktívan részt venni benne, akkor pl. rétest süt annak, aki helyette megcsinálja.

Ez az opció hasonló a lépcsőházi takarításhoz, amit vagy a lakók végeznek beosztás szerint vagy rábízzák egy takaró hölgyre egész évben. Ahogy ott, úgy itt a kert esetében is, konfliktusok forrása lehet, hogy ki, mikor, hogyan ,mit szeretne (vagy épp nem szeretne) elvégezni a kerti munkákból, illetve mennyire alaposan teszi mindezt. Szinte borítékolható, hogy lesznek viták és veszekedések, így alaposan megfontolandó, hogy tényleg ezt szeretné-e a lakóközösség, ráadásul a szükséges eszközök biztosítását is meg kell oldani. Ennek ellenére ez is egy választható ötlet a közös költség csökkentésére, mert így a most dolgozó kertészt le lehet mondani. 

Félúton a megoldás?

Az első alternatíva az volt, hogy egy személy átvállalja, a második, hogy mindenki csinálja. A most következő lehetőség, hogy bizonyos lakók csinálják, a lakóközösség többi tagja pedig nem. Ehhez kapcsolódik Szintia levélének egy másik részlete:

"A Társasház törvényben azt olvastam, hogy... " 24. § * (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. (2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni: a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját, " Módosíthatnánk az SZMSZ-t úgy, hogy a közös kert gondozásában résztvevő tulajdonosok közös költségét csökkentjük, az érintett költségnemek és a számítás módjának leírásával. Ebben az esetben nincs pénztár mozgás és nem kell összekalapolni a pénzt a többiektől. Mit gondolsz erről? Találkoztál ilyesmivel?"

Őszintén szólva mi még nem találkoztunk ilyennel a pályafutásunk alatt, de ez nem azt jelenti, hogy nem is lehet megvalósítani. Lehet az SZMSZ-ben (Szervezeti és Működési Szabályzat) ilyet beletenni. Felhívnánk azonban a figyelmeteket, hogy ne feledkezzetek meg arról, hogy az SZMSZ elfogadás az össz 50% feletti tulajdoni hányad megszavazásával lehetséges.

Ha nálatok olyan jó lakóközösség van, akik egyébként is ilyen szép számmal vannak jelen a közgyűléseken, akkor lényegében az elfogás lesz az egyetlen kérdés, ha azonban nem ilyen magas az átlagos részvételi arány, akkor először azt kell orvosolni.

A másik nagyon fontos dolog ezzel kapcsolatban, a részletes szabály kidolgozása. A teljesség igénye nélkül feltennék pár kérdést, amire többek között ki kellene térni:

• Mi történik, ha nem jó minőségben végzi el a munkát, akire rá lett bízva? Pl.  Megvonják a kedvezményt?
• Egy tulajdonostárs nem tetszésére megvonják?
• Ki/Kik ellenőrzi/k (hogyan, milyen szempontok szerint milyen sűrűn) és van ebben az ügyben kötbérezési szava?"

A fentiek fényében láthatóvá válik, hogy nem kis fejszébe vágja a fejszéjét, aki szeretné ezt megvalósítani és átvinni a lakóközösségen, de a feladat adott, elszántság, idő és persze a lakóközösség akaratának kérdése az egész.