Van néhány rozsdás eszköz a háznál, amit sajnálnál kidobni? A cola elvileg tökéletes a célra. Most kipróbáljuk, leteszteljük és a folyamat végén feltárjuk, hogy igaz-e ez a neten keringő állítás.
A legjobb háztartásban és a kedvenc eszközeinkkel is előfordulhat, hogy rozsdás lesz. Így jártam én is az ősrégi habverőmmel, becsületes nevén kézi mixerem keverőkarjával, miután voltam olyan meggondolatlan, hogy bedobtam tisztulni a mosogatógépbe. A program lejárta végén a kajamaradék valóban eltűnt, de vele együtt a szépen csillogó eszközöm is és cserébe itt hagyott maga helyett egy rozsdás vacakot. Persze, így nem lehet használni a konyhában, ezért feltúrtam a netet, segítséget kértem tapasztalt háziasszonyoktól és több helyről is visszajött az az információ, hogy már pedig a kóla milyen csodás megoldás a problémámra.
Gondoltam hiszi a piszi, nekem a saját szemmel kell látnom ezt az első hallásra hajmeresztő ötletet, így történt, hogy belevágtam ebbe a tesztbe. Nem kis izgalommal és lelkesedéssel nekiálltam a folyamatnak és igyekeztem munkára bírni a picit hisztis fényképezőgépemet is, hogy ti is követhessétek az eseményeket, ebben az összefoglaló cikkben.
Fájt a szívem a botmixerem keverőjéért, ezért úgy voltam vele, hogy jobb lesz előbb egy kevésbé szívemhez nőtt itthoni eszközön kezdeni a kísérletezést és majd csak később beledobni a colába az én kis kedvencemet. Úgy határoztam, hogy itt nem lesz könnyített pálya, tessék rendesen megdolgozni az elismerésért kis pofám és egy ezer éves "beleette már magát a rozsda" feladatot kapott a cola.
Találtam is egy igazán rozsdás spaklit a szerszámos ládában, ami meg is felelt az első számú kísérleti alanynak. Hogy lássátok, hogy tényleg csúnyán rozsdás volt a teszt elején lefotóztam mindkét oldalát, illetve megmutatom az ominózus tesztkiváló keverőt is. (Utóbbira semmi pénzért nem fókuszált volna jobban a gép, de a lényeg így is látszik...)
Nem kívánt különösebb előkészületeket a folyamat, már ha azt nem vesszük bonyodalomnak, hogy fel kellett forgatnom a házat, hogy milyen edénybe úsztassam a spaklit, mert olyan kellett, amibe pont belefér, de nem kell hozzá 8 liter üdítő, hogy ellepje, illetve tudom is nélkülözni az edényt a kívánt ideig. A választásom végül egy letört fülű tejforraló edénykére esett.
Nyakon öntöttem hát a célszerszámot kólával. Attól tartva, hogy szó éri a ház elejét vagy azért hiúsul meg a tesztem, mert nem a tuti lötyöt használtam, az eredeti Coca Colával dolgoztam.
Miután a habzás elült és megbizonyosodtam róla, hogy nem csap belém a villám, amiért étellel "játszom", magára hagytam a spaklit, hogy mint egy kellemes pezsgőfürdőben kiáztathassa fáradt csontjait rozsdáit. Már már irigylésreméltó sorsa van nem?
24 óra elteltével gondoltam ránézek, hogy mi újság a cola mélyén. Amikor megragadtam a nyelet, fejben lejátszódott bennem a Tom és Jerry azon részlete, amikor valami bűzös szmötyiben kevergetnek valamit kanállal, hogy aztán amikor kihúzzák belőle döbbenjenek rá, hogy feloldódott benne a kanál fele.
Hát itt szerencsére ilyen nem történt. Szóval amikor felbukkant a spakli nem láttam különösebb különbséget. Na jó sötétebb lett a barnán csöpögő cola miatt. Mivel nem tűnt túl bevállalhatatlannak a dolog, ezért mellé dobtam a keverőszárat is, hogy a továbbiakban együtt romantikázzanak az edényben.
Kicsivel több mint egy újabb napot követően úgy voltam vele, hogy ami eddig nem jött le, annak valószínűleg ezután sem áll szándékában, így megszüntettem a rozsdamentesítő kísérletet. Be kell vallanom, eddig sem neveztem volna éppen gusztusosnak a dolgot, de így a második napra már meglehetősen undorítóan hatott az edényben várakozó folyadék.
Több mint 48 óra után így emeltem ki az edényből a delikvenst:
Ti láttok valami szembeötlő hatást? Hát én nem láttam, így el is keseredtem. :(
Utolsó lépésként egy körömkefével nekiestem, hogy mosogatószerrel lepucoljam a colát és várjam a varázslatot. (A hagyományos mosogatószerrel csináltam. Tudod, amit a reklámban mindig pocséknak minősítenek, mert túl olcsó.) Szívesen fotóztam volna ezt is mosogatás közben, de csak két kezem van, ezért ezt a részt el kell hinnetek nekem fotó nélkül is. :)
Némi dörzsölés és öblítés után, nini előbukkanni látszott a régi szerszámunk, szárazra töröltem és a műveletet megismételtem a keverőszáron is.
Az élesszemű medvetársak észrevehetik a spakli nyelének tövében lévő rozsdamaradékot, de itt vállalom a bűnös szerepét, ugyanis nem tudtam biztonságosan magasabbra önteni a tejforraló edénykében a colát, ami ezért ott nem lepte el. Tekintetbe véve a leendő feladatait, nem tartottam olyan nagy dolognak, hogy az a része kimaradt a mókából, és nem áldoztam további órákat egy magasabb falú edény felkutatására még az elején.
Ezt leszámítva szerintem fantasztikus lett az eredmény! A kézi mixerem keverője teljesen újjászületett, maradéktalanul eltűnt a rozsa róla.
Nyilván a régi fényét a spakli csak akkor kapná vissza, ha azt a sok száz beleölt munkaórát is visszaszívnánk, amivel már kiszolgálta a családot. Arról nem is beszélve, hogy a tapintása mint a babapopsi, olyan sima lett.
Ezúton is hálásan köszönöm a tippet mindenkinek, aki ezt a módszert javasolta rozsdamentesítésre!
A tanulság legyen az, hogy a colának is vannak rejtett értékei és nagyon hasznos tud lenni (akkor is) ha a háztartásban van egy rozsdás holmid.
Ha pedig társasházi témában bármilyen kérdésed van, nézd meg, kik vagyunk, mik vagyunk (ehhez kattints ide) és keress bátran! Épp leváltanátok a közös képviselőt vagy kíváncsi vagy, mi hogyan csinálnánk, ha a te házadat is mi kezelnénk? Nézd meg, szerintünk hogyan lehet jól csinálni! Kattints és ismerkedj meg Házmestermedvével, munka közben!