Szoktál együtt tanulni az iskolás bocsoddal? Kihívás a köbön, nem könnyű jól csinálni. Ebben a cikkben olyan tanácsokat adunk, amiket betartva hatékonyabbá válhat az együtt tanulás a gyerkőccel.

Mielőtt leülnél az iskolás csemetéd mellé segíteni neki a tanulásban, a leckében, a kikérdezésben olvasd el a lenti útmutatókat, hogy zökkenőmentesen mehessen az új ismeretek befogadása a segítségeddel. Ha betartod a következő tippeket jó eséllyel kevesebb hiszti is várható, ami valljuk be nem hátrány. ;)

Sok olyan apróság van, amire legyintenél, hogy én biztos nem csinálok ilyet, amikor a gyerekkel tanulok, de ha tudatosan elkezded figyelni magad, rádöbbensz majd, hogy néhány pontban bizony nálatok is lehet javítani.

Helyesen mérd fel, hogy kell-e és mennyit segíteni a bocsodnak!

Sok szülő esik bele abba a hibába, hogy előítéletek alapján hozza meg a döntést, hogy együtt fog-e tanulni a gyerekével iskola után vagy nem. Ha ő maga gyerekkorában igényelte volna a szülői segítséget, akkor szilárd elhatározása, hogy az ő gyerekének is szüksége van erre, ezért együtt fog vele tanulni. Visszafelé is igaz, hogy egy éltanuló múlttal rendelkező szülő nehezebben veszi észre, hogy az ő csemetéjének gondja vannak.

A saját gyerekeid igényei határozzák meg, hogy oda kell-e ülni mellé a  tanulás alatt vagy sem. Szintén a gyerkőc képességei alapján döntsd el, hogy elég csak a kikérdezésben közreműködnöd vagy a tanulás teljes folyamatában részt kell venned.

Ha nem egyértelmű, hogy mennyi támogatás kell a kicsinek, akkor kezdjétek az elejétől a közös tanulást és fokozatosan engedd el a kezét!

Higgy benne!

A gyerekek megérzik, ha hisznek bennük és azt is, ha nem. Lehet, hogy a te srácodnak több idő kell a tanulásra mint a többieknek, ugyan azért a jegyért, de ez nem baj. Biztos van más terület, amiben viszont ő sokkal jobban teljesít a társainál. Légy a támasza az ingoványosabb talajon és értékeld benne azt, amiben jó!

Dicsérd sokat!

A bátorítás és a pozitív visszajelzés csodákra képes. Ismételd neki sokat különösen a nagyobb kihívást jelentő részeknél, hogy meg tudja csinálni és mutass rá, amikor sikerül is neki a kitűzött cél elérése!

Mondhatnánk, hogy ez alapvető, mindenki így csinálja, de sajnos az az igazság, hogyha a gyerekeket kérdeznénk (vagy a felnőtteket a saját fiatal éveikről) leggyakrabban azt a választ kapnánk, hogy őket nem dicsérték eleget és csak ritkán vagy soha nem hangzott el, hogy büszke vagyok rád!

Szánj rá időt!

Igen rengeteg dolgunk van, igen mindenki elfoglalt és túlterhelt, de a bocsokkal való tanulásra rá kell szánni az időt. Amikor vele foglalkozol ne csinálj közben nyolc másik dolgot is, ne sms-ezz közben a barátokkal és a főzést is függeszd fel!

Sokkal időhatékonyabb lenne ezer más teendőt is pont akkor csinálni, de ettől a gyereked úgy fogja érezni, hogy ez nem is olyan fontos (hiszen te sem szenteled teljesen a feladatnak magad). Ráadásul bármit is csinálnál közben az el fogja terelni a kicsi figyelmét és hozzászokik, hogy elkalandozzon a figyelme, ami a jövőben komoly gond lesz.

Daraboljátok fel pici részekre a feladatokat!

Az egész házi feladat hegy leküzdése lelombozó hatású, inkább daraboljátok fel sok apró feladatra! Belátható távlatokban gondolkodjatok, amiket le tud küzdeni a bocsod. Figyelj oda, hogy együtt határozzátok meg a célokat, ne te diktáld neki, csak fogd a kezét!

Próbáld meg úgy terelni, hogy megtanulja felmérni a saját képességeit és beosztani az idejét. Ez egy hatalmas ajándék, ami egy életén át elkíséri majd. Az elején valószínűleg nagyon felül vagy alul fogja becsülni az egyes részekre kellő időt, de minél többet gyakorolja, annál ügyesebb lesz benne. 

Magyarázz az ő szintjén!

Felnőttként nem könnyű magunkat egy gyerek helyébe képzelni és belőni azt a szintet, amit legközelebb érez magához az iskolásunk és amelyik nyelven leginkább megérti a magyarázatokat.

Figyeld, hogy verbálisan és szavak nélkül milyen visszajelzéseket ad a gyereked, hogy érti-e amit mondasz, tud-e követni és ehhez igazítsd a magyarázat intenzitását és tempóját és a felhozott példákat is.

Mutass példát és koncentrálj!

A tananyag magyarázata közben ne állj neki storyzni a gyerekkorodról vagy szakítsd meg a tanulási folyamatot egy oda nem illő témával pl. megyünk a nagyiékhoz a hétvégén stb.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne játékosan elsajátítani az ismereteket, sőt! A vidám és kellemes hangulat jótékonyan hat a berögződésre. Nyugodtan tanuljátok a kivonást színes drazsékkal vagy tegyétek emlékezetessé a töri tananyagot az uralkodók intézkedéseinek eljátszásával, színészkedjetek!

Egységben az erő!

Beismerem, hogy néha nehéz az iskola (tanárok) módszereit elfogadni, de a gyereked előtt ennek lehetőleg ne adj hangot! Nem tesz jót sem a tanulási morálnak/kedvnek, sem a gyerek tanárokkal és iskolával szemben hozzáállásának, ha tanulás előtt vagy közben szidalmazod a rendszert.

A gyerekek elbizonytalanodnak kételkedni kezdenek a tanáraikban és ürügyként tekintenek a szavaidra, hogy "hát persze, apa szerint ez így nem jó, akkor nem is kell megtanulni és megfelelni az elvárásoknak".

Inkább egészítsd ki a saját szavaiddal és módszereiddel a lecke magyarázatát, próbáld az együtt tanulás során más szemszögből megközelíteni a feladatot, ha szerinted úgy hatékonyabb. A lényeg, hogy a szükséges ismereteket a gyerkőc elsajátítsa és megértse.  Kart karba öltve haladj az iskolával, ellenségeskedés helyett még akkor is, ha nem érted, hogy miért úgy és az a tananyag, ami.

Ne legyen "bezzeg az én időmben!"

Sok szülő szeret stroyzni arról az időről, amikor még ő ült az iskolapadban. Ezek a történetek egy idő után hajlamosak átfordulni egy példálózó, akkor minden tökéletes volt világmagyarázatba. A régi követelményekről szóló mesék a bocsok maradék önbizalmát és magukba vetett hitét is képes percek alatt porrá zúzni.

Koncentráljatok inkább a jelenre és a mostani tananyag elsajátítására fókuszáljátok az erőtöket!

Ismerd fel mikor van szükség szünetre!

Amikor már nagyon lankad a pici figyelme és te is kezded elveszíteni a türelmedet a matek számítások felett, akkor ideje szünetet tartani. Mozgassátok át magatokat, igyatok egy pohár vizet és bolondozzatok egy kicsit! Néhány percnyi kellemes kikapcsolódás után újult erővel veselkedhettek neki a törteknek és a helyesírásnak.

Ha fenti pontokat memorizálod és időnként újra és újra előveszed ellenőrizni a saját tanítási módszereidet, biztos lehetsz benne, hogy jó úton jársz és igazán hasznos segítség vagy a gyerekednek abban, hogy kibontakoztathassa a saját értékeit és szárnyait.