Most egy olyan vitatott albérlet ügyet nézzük meg, ahol a bérlő oldaláról csak jönnek és jönnek az újabb kívánságok. Te meddig teljesítenéd az óhajait?
Vajon hol húzódik az a bizonyos határ, ami a még elvárható kötelesség, a lehet róla szó szívesség és a mit képzelsz kívánságok köz található? Főszereplőink az albérlők kontra lakás kiadó tulajdonos szerepben vannak. Nincs két egyforma bérlő és nincs két egyforma lakás kiadó tulajdonos sem az albérlő piacon.
Bár van néhány íratlan szabály, amit illik betartani mindkét félnek, de a most következő történetben ki vét ez ellen? Lássuk a kérdést kiváltó eseményeket, de előre szólunk, hogy a döntést rád bízzuk a végén!
Fülünkbe jutott, már pedig a medvéknek közismerten igencsak jó hallása van különösen a társasházi féléknek;) , hogy van egy társasházi lakás tulajdonos, aki bajban van. Bajban, mert küzd a lelkiismerete és a józan esze ellen, nem tudja, hogy most vele van a gond vagy bérlőivel.
A történet igencsak csekély előzményekkel rendelkezik. Van egy nyugdíjas medve, aki úgy gondolja, hogy öregkorát lakás kiadásból származó bevétellel szeretné kényelmesebbé tenni. Mivel ezelőtt soha nem foglakozott ilyesmivel, nincs jártassága a témában (ez okozza a későbbi fejtörést is), megbízott egy ingatlan közvetítőt, hogy keressen neki megbízható bérlőket az albérleti lakásba. Meglepetően jól alakultak a dolgok, hamar lett bérlő, két külföldi, de hazánkban orvosi diplomát szerezni vágyó lány személyében.
A lányok be is költöztek a frissen felújított lakásba és elindult a folyamat. Elkezdtek kérésekkel előállni. Az elején még olyan kisebb tárgyakat kértek, mint törölközők, hajszárító, vasalódeszka. Lakás kiadásban tapasztalatlan főszereplőnk úgy gondolta, hátha ezeket eleve adni kellett volna a bútorozott albérlethez, így ezeket mind a rendelkezésükre bocsátotta rövid határidőn belül.
A diákok miután megkapták a fenti tételeket előállták újabb és újabb kérésekkel (mindezt vitathatatlanul udvarias formában, nem követelőzve). A későbbi kívánságlistán már szerepelt egy új ágymatrac, mert a jelenlegi (új) túl kemény az ő ízlésüknek. Ám a a felsorolás nem állt meg itt, mert elkezdtek kampányolni, hogy a WC-t át kellene alakítani bidés funkciót is ellátó darabbá. Ehhez az igényükhöz csatolva, (abban a reményben, hogy talán így valószínűbb, hogy hamar teljesül), szorgosan küldözgettek neten fellelhető modelleket és megoldásokat.
Azt mondtam ugye, hogy mindezen kívánságok nemcsak a beszerzésben való segítségnyújtásra vonatkoztak, hanem a lakás kiadójától várták, hogy anyagilag fedezze ezeket. Az ágymatrac cseréje és a bidés átalakítás (még) nem teljesültek, mivel a lakás tulajdonos úgy érzi, hogy már bőven túlteljesítette, ami tőle hasonló helyzetben elvárható lenne.
El is érkeztünk az eredeti kérdésünkhöz, vajon a külföldi lányok nem tudják, hogy hazánkban mi a módi vagy pontosan tudják, hogy ez máshol sem így működik csak "rápróbáltak" az idős kiadójuk jó szívére és türelmére vagy ezek a kérések teljesen normálisak és furcsa, hogy nem kaptak meg minden, amit kértek?
A fenti történet elmesélőjének megígértük, hogy rákérdezünk tőletek kedves medveolvasók, hogy ki hogy látja a helyzetet, hogy neki könnyebb legyen meghozni a döntéseket és tisztábban lássa, hogy milyen az átlagos vélekedés, mi jellemzi a hazai albérlet piacot, ezért kérlek szavazzatok!
Ha neked is van egy társasházi lakásokat érintő érdekes történeted ne habozz, ragadj klaviatúrát és írj nekünk!
Ha pedig társasházi témában bármilyen kérdésed van, nézd meg, kik vagyunk, mik vagyunk (ehhez kattints ide) és keress bátran! Épp leváltanátok a közös képviselőt vagy kíváncsi vagy, mi hogyan csinálnánk, ha a te házadat is mi kezelnénk? Nézd meg, szerintünk hogyan lehet jól csinálni! Kattints és ismerkedj meg Házmestermedvével, munka közben!