Különösen a hideg hónapokban jelentenek problémát a társasházak lépcsőházába behúzódó hajléktalanok. De mit lehet ilyenkor tenni? Egyáltalán miért baj ez?
A hajléktalanok téli behúzódása a társasházakba komoly fejtörést okoz az ott élőknek. Egyrészről a másik ember sanyarú sorba iránt érzett empátia azt súgná az embernek, hogy segítsen, ahogy tud, engedje őket átmelegedni a fagyos éjszakákon a lépcsőházban. Elvégre hatalmas tévedés azt kijelenteni, hogy minden hajléktalan magának és zűrös életmódjának köszönheti, hogy utcára került. Sajnos vannak tragikus életesemények, amik percek alatt lesodorhatják az embert arra a szintre ahonnan nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen önerőből felállni.
Másik részről pedig ott van a megannyi negatív tényező, ami egy hajléktalan esetleges lépcsőházba való befogadásával járna. A két vélemény azonban nemcsak egy-egy ember belső vívódásában jelenhet meg, hanem a társasház lakóinak kimondott véleményében is.
Ássunk egy kicsit mélyebbre a témában és vizsgáljuk meg több szempontból!
Minden hajléktalan probléma?
Két nagy kategóriába oszthatjuk a lépcsőházba vágyakozó hajléktalanokat. Egyik oldalon a békés, mindenért hálás, csendes, visszahúzó hajléktalan van, aki szánt szándékkal soha nem ártanak a lakóközösségnek.
A másik oldalon pedig a követelőző, fenyegetőző, durva modorú és gyakran agresszív és káros szenvedélyeknek hódoló, magáról és a jogairól sokat gondoló hajléktalan áll.
Gondolom az egyértelmű, hogy míg az utóbbi kategóriát minél előbb kívül szeretnénk látni a lépcsőházból, az előbbi hajléktalan már vita tárgyát képezheti.
A lakóközösségnek egységként fel határozni a hajléktalanok beengedésének kérdéséről, hiszen sem a társasháznak, sem a lakóknak, sem a hajléktalanoknak nem jó az, ha egyik nap beinvitálják őket melegedni és forró itallal is megkínálják őket, másnap pedig határozottan távozásra szólítják fel őket.
Lehet a lakók számára is előnyös egy hajléktalan?
Szomorú, de az esetek nagy részében nem, viszont itt is akadnak kivételek. Van olyan ház, amiről csak neten olvasottak alapján tudok magam is beszámolni, ahol sikerült megegyezni egy békés hajléktalannal, hogy cserébe azért, hogy egy kis félreeső zugban meghúzhatja magát, átvállalja a lépcsőház takarítását, illetve a hulladékgyűjtő kukák rendezését.
A szóban forgó társasház lakói azt állították, hogy nagyobb biztonságban érzik az otthonukat, mióta a kiválasztott otthontalannal sikerült megegyezniük, mert ő távol tartja a többi nem kívánatos és problémás hajléktalant, illetve mivel folyton a lépcsőházban van a betörések ellen is védi a lakásokat. Természetesen a megegyezésnek szerves részét képezte, hogy naponta el kell látogatnia egy hajléktalanokat segítő helyre és ott meg kell tisztálkodnia, valamint a maradás feltétele volt a józan életmód tovább folytatása.
A fenti eset termékeny talaja lehet a hajléktalanokat övező vitákhoz, hiszen itt egy pozitív példa, amihez mégis nagy merészség és még nagyobb egyetértés kell a lakók részéről, hogy működőképes lehessen.
Mielőtt azonban elgondolkodnánk azon, hogy ajtót nyissunk egy hajléktalannak beszéljünk ennek a tettnek az esetleges hátrányairól is.
Mi azzal a baj, ha egy átlagos hajléktalan otthonosan mozog a házban?
- Sokszor káros szenvedélynek hódolnak sok alkoholt fogyasztanak, cigiznek, esetleg drogoznak és ezek kellékeit szétszórják a fészkük környékén.
- Legtöbbször a higiéniára mit sem adó emberekről van szó, akiket már emeletekkel messzebbről is ki lehet szagolni a házban.
- Vannak hajléktalanok, akik külsejükkel vagy viselkedésükkel félelmet keltenek a lakókban, már pedig a saját otthonában senki sem akar rettegve élni.
- Gyakran mellékhelyiségnek használják a lépcsőházat és nem is takarítanak fel maguk után, ezt a lakókra hagyják.
- Éjszakánként hangoskodnak, bulikat tartanak ezzel megzavarva a ház nyugalmát.
- Ha fáznak összeszedik a lábtörlőket és abból építenek komfortosabb alvóhelyet maguknak.
- Időnként tüzet is raknak vagy elalszanak égő cigarettával, amivel azt kockáztatják, hogy meggyullad valami és leég az egész ház.
- Ha a lépcsőház lakásai közül valamelyiket a tulajdonosai eladásra meghirdetik előfordulhat, hogy hajléktalanok jelenléte miatt veszít az értékéből, így csökkenteni kell az ingatlan árát.
- Vannak olyan hajléktalanok, akiknek komoly fertőző betegségük van, és/vagy élősködőkkel küzdenek. Ezek veszélyt jelenthetnek a lakókra is.
Kihez lehet fordulni ha azt szeretnénk, hogy távozzon a hajléktalan a lépcsőházból?
- Mindenek előtt vegyük emberszámba a hajléktalant és beszéljünk először vele! Az előítéletekkel szemben nagy részükkel lehet érdemi szót váltani. Előfordul, hogy kérésre távoznak a lépcsőházból, mert maga tény, hogy szépen szólunk hozzá és hogy felfedeztük jelenlétét a házban elegendő érv számukra a távozáshoz.
- Ha nem tudjuk szavak segítségével meggyőzni, hogy távozzon, akkor forduljunk a hatóságokhoz!
- Érdemes hajléktalanokkal foglalkozó egyesületeket is értesíteni és tőlük segítséget kérni! Ők jártasak az ilyen problémákban és tudnak alternatívát kínálni az adott személynek és mindezt emberbarát módon teszik. Pl. a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány is segítő kezet nyújthat.
Hogyan tudnak bejutni a hajléktalanok a lépcsőházakba? Hogy lehet ezt megakadályozni?
- Sok lépcsőházban a lakók nem figyelnek oda arra, hogy becsukva tartsák az ajtót. Egyszerűen nem győződnek meg arról, hogy a bejárati ajtó rendesen bekattant-e a hátuk mögött, csak elviharzanak a dolgukra. Az is előfordul, hogy huzamosabb ideig kitárt ajtók fogadják az arra elhaladókat, mert épp költözés vagy szellőztetés folyik a lépcsőházban és senki nem figyel a bejövők személyére. A megoldás erre az esetre nyilvánvaló.
- Egyes hajléktalanok kifigyelik a belépő számkódokat majd ezeket felhasználva később visszatérnek. Itt a belépési kódok megváltoztatás a célravezető.
- Különösen az idősebb korosztályból vannak olyanok, akik meg sem várják, hogy felcsengetés után beleszóljon az illető a kaputelefonba, már nyomják is a beengedést szolgáló gombot. Nagyon helytelen! Próbáljuk meggyőzni a lakókat vagy idős rokonainkat, hogy ez a hajléktalanoknál is nagyobb veszélyeket is rejthet magában, és szokjanak le erről a berögzült viselkedésről!
- Mint a cikk elején már említettem, hogy a hajléktalanok beengedéséről egységes vélemény kell, hogy szülessen a ház lakói között. Napestig kereshetjük és próbálhatjuk megoldani a hajléktalanok bejutási módszereit, ha csupán annyi a válasz, hogy Gizi néni mindig megsajnálja őket és ő éjszakánként lejön beengedi őket. Valószínűleg komoly kihívás lesz, de meg kell őt győznünk róla, hogy ne tegye ezt, mert a lakók többségét ez zavarja. Inkább ajánljunk fel neki egy másik fajta támogatási módszert!
"Szeretnék nekik segíteni, de nem szívesen engedném be őket a házba. Van megoldás?"
Persze, nem a beengedés az egyetlen, amivel jobbá tehetjük a életüket. Más, a lakók számára is komfortosabb, formában is lehet nekik segíteni:
- lehet meleg takarót ajándékozni nekik
- forró ételt és italt is vihetünk nekik a ház elé, amikor arra látjuk őket
- vastag ruhadarabokat vagy némi készpénzt is adhatunk nekik
- a kuka tetejére is tehetünk visszaváltásra szoruló sörös dobozokat és visszaváltható üvegeket egy zacskóban
Bár a hajléktalanok lépcsőházba való beköltözése nagyon bosszantó és nehezen kezelhető tud lenni, ezért elsősorban tegyünk meg mindent a bejutásuk megakadályozása érdekében. Megelőzni egyszerűbb, mint orvosolni a gondokat!
De ne feledjük, hogy a kialakult helyzet kezelése és a lehetséges megoldások sorrendbe elsősorban minket minősít! A problémát meg kell oldani, de nem mindegy, hogy hogyan!
Ha pedig társasházi témában bármilyen kérdésed van, nézd meg, kik vagyunk, mik vagyunk (ehhez kattints ide) és keress bátran! Épp leváltanátok a közös képviselőt vagy kíváncsi vagy, mi hogyan csinálnánk, ha a te házadat is mi kezelnénk? Nézd meg, szerintünk hogyan lehet jól csinálni! Kattints és ismerkedj meg Házmestermedvével, munka közben!