Te mit tennél, ha a társasház egyetlen árnyékadó fáját egy baltával fenyegetné az egyik lakó? Vajon meg lehet állítani? Tényleg mivel jár egy fakivágás, azon a kiáltáson túl, hogy "Dől a faaaa!" Utánanéztünk az alapoknak, és egy ehhez a témához kapcsolódó érdekes esetről is beszámolunk.
Egy közösségi oldal tematikus oldalán belefutottunk nemrég egy érdekes társasházi esetbe. Egy hölgy arról mesélt, hogy a társasházi udvarukon áll egy fa és az egyik lakó önkényesen meghirdette a fát eladásra, feltehetően pénzszerzési céllal. Ehhez az eseményhez kért útmutatást hetekkel ezelőtt, hogy mit lehet kezdeni a helyzettel, de még nem érkezett rá válasz.
Be kell vallanunk, hogy eddigi pályafutásunk alatt, még soha nem hallottunk hasonló esetről sem. De ez a tény nem riaszthat vissza egy elszánt medvét, attól, hogy kinyomozza, hogy ilyenkor milyen szabályzások és lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy mit lehet ilyenkor tenni.
Némi kutakodás után eljutottunk az egyik illetékesekhez, név szerint az egyik budapesti kerületi önkormányzat fakivágási engedélyezési hatósághoz, ahol felvilágosítást kértünk a témáról.
Legelső lépés tisztázzuk, hogy kinek a tulajdona a fa, csak utána haladhatunk tovább!
A társasház udvarán álló fa a társsasházi tulajdonosok osztatlan közös tulajdonát képezi, így arról egyetlen lakó sem dönthet saját belátása szerint. Normál esetben, ha felmerül a fakivágása, annak végrehajtásához közgyűlési határozatra van szükség, azaz össze kell hívni a lakógyűlést és határozat képesség esetén meg kell szavazni a fa kivágását. Mielőtt erre sor kerülhetne le kell mérni a fa törzsátmérőjét és meg kell határozni a fa fajtáját, ennek okát mindjárt kifejtem bővebben is.
A közgyűlési döntést a közös képviselő eljuttatja a döntést a helyi polgármesteri hivatalba. Magának a fakivágási engedélyezési eljárásnak 3000 Ft-os díja van, amit a kérelmezőnek kell megfizetnie.
De miért is fontos a fa törzsátmérője?
Amennyiben a fa 20 cm alatti törzsátmérővel rendelkezik, (amit egy méteres magasságban kell lemérni), akkor nem szükséges megindokolni, hogy miért szeretnék kivágatni a tulajdonosok, amennyiben viszont ezt a törzsátmérőt meghaladja, akkor elengedhetetlen az indoklás. Az indok rengeteg minden lehet pl. korhadt, kártevők pusztítják, már nem stabil, kiszáradt a fa, vagy egyszerűen pont a helyére szeretne a társasház parkolót építeni vagy útban van a csatorna bekötésnél.
Az indokláson túl azonban még egy dolog miatt fontos tudni a törzsátmérőt és a kivágandó fa fajtáját az pedig nem más mint a pótlás. A kivágandó fát ugyanis pótolni kell és a két fenti információ alapján határozzák meg, hogy pontosan mennyi és milyen törzsátmerőjű fával.
Példának okáért egy 30 cm törzsátmérőjű fenyőt, ha indoklás után hatósági hozzájárulással vágnánk ki, akkor 5 darab 6 cm átmérőjű kis fácskával lehet pótolni.
Mi történik akkor, ha valaki nem a fenti szabályoknak megfelelően jár el?
Abban az esetben azonban, ha engedély nélkül vágják ki a fát, akkor a pótlási kötelezettség máris 15 fára ugrik, a korábbi példa szerinti 5 darab helyett. Ha ezt nem tudja megvalósítani az elkövető, mondjuk mert a társasházi közgyűlés nem enged ekkora mennyiségű fát elültetni a társasház területén, akkor be kell fizetnie büntetésképp a fák értékét a a környezetvédelmi alapba.
A szabályzások alapjain máris átrágtuk magunkat, így térjünk is vissza a konkrét esetre, amivel a cikket kezdtük..
Mit tehet az elkeseredett társasház, ahol az egyik lakó önkényesen ki akarja vágni az udvari fát?
A hosszas értekezés alatt, amit a polgármesteri hivatal ügyintézőjével folytattunk, kiderült, hogy olyan egyedi esettel van dolgunk, hogy még ők sem találkoztak hasonlóval sem. Ennek ellenére a lakókra váró teendők világosak és sürgetőek.
Azt a lakót, aki meghirdette a fát eladóként, értesíteni kell róla, hogy döntését még nem szavazták meg a lakók és tájékoztatni kell róla, hogy mivel járna, ha önkényesen nekiesne a fának. Remélhetőleg már ettől a felvilágosítástól felhagy a magánakciójával.
Eközben minél előbb össze kell hívni egy közgyűlést, aminek keretében a lakók kijelentik, hogy nem támogatják a fa kivágását és ezt a dokumentumot kell juttatni a fakivágással foglalkozó ügyosztályra. Erre azért van szükség, mert ha nincs határozat, akkor a tulajdonosok egyöntetűen viselik a fa kivágásának következményeit.
Abban az esetben, ha fa elpusztításában elszánt lakó gyorsabb lenne, mint ahogy a lakók a közgyűlést össze tudnák hívni, a fa kivágása közben értesíteni kell a rendőrséget és/vagy közterület felügyeletet és jegyzőkönyvbe kell foglalni, hogy a fát a lakóközösség támogatása nélkül, egyetlen ember döntöttel el.
Bár mi egy konkrét esetet akartunk felgöngyölíteni, de a cikkben szereplő jelenlegi szabályzásoknak megfelelő információk iránymutatásul szolgálhatnak mindazoknak, akik fakivágáson törik a fejüket, akár családi házban laknak, akár társasházban.
Ha pedig társasházi témában bármilyen kérdésed van, nézd meg, kik vagyunk, mik vagyunk (ehhez kattints ide) és keress bátran! Épp leváltanátok a közös képviselőt vagy kíváncsi vagy, mi hogyan csinálnánk, ha a te házadat is mi kezelnénk? Nézd meg, szerintünk hogyan lehet jól csinálni! Kattints és ismerkedj meg Házmestermedvével, munka közben!